Csillagvirág-számlálás a Sóstói-erdőben
2007-ben az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület és az Ifjú Botanikusok Baráti Körének tagjai és önkéntesei ötödik alkalommal mérték fel a védett ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) állományát a Sóstói-erdőben.
A megyében mindössze két helyen előforduló ritka növényfaj legnagyobb állományában sajnos pár éve komoly pusztítást végzett egy tarvágás és az erdőfelújítással járó talajmunkák.
A természetvédők 2003 óta évente tőszámlálást végeznek, és figyelemmel kísérik, hogy a levágott erdő helyén telepített állományban képes-e életben maradni a Sóstói-erdő legkorábban nyíló védett növényfaja.
Ebben az évben március 9-én került sor a tőszámlálásra. Az erdőtelepítés területén ezúttal 658 tő csillagvirágot találtak. (Összehasonlításképpen: 2003-ban 220, 2004-ben 282, 2005-ben 476, 2006-ban pedig 407 tőre bukkantak). Az adatok reménykeltők, a fokozatosan záródó faállomány alatt a faj állománya stabilizálódni látszik. (A természetvédők számlálást végeztek egy közeli, érintetlen erdőrészletben is. Itt 1632 tő csillagvirágot találtak az idén, ami nagyjából kétszerese az előző négy év adatainak.)
A Csillagvirág-felmérés része annak az immár öt éve folyó természetvédelmi feltáró-munkának, amelynek célja, hogy a Sóstói-erdőnek – amely az Európai Unió által is védett Natura 2000 területek közé tartozik – minél több természeti értékét meg tudják őrizni a jövő nemzedékei számára.
Forrás: E-misszió >>
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
