Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Természet

A fekete gólyákra várva

2007.03.19.Admin
National Geographic Magyarország

Március 15-e után érkezik meg hazánkba a nálunk fészkelő mintegy háromszáz fekete gólyapár nagy része. A vonulás során számtalan veszély leselkedik rájuk: Afrikában a ragadozók, Európában a magasfeszültségű vezetékek, itthon pedig az erdőgazdálkodás.

Közel egy évvel ezelőtt a legtöbb médiumban láthattuk, hallhattuk a hírt, hogy: Margit hazatért. Margit nem afféle világjáró nőszemély, hanem az a fekete gólya, amelyet 2005 őszén, a Duna alsó szakaszánál láttak el műholdas jeladóval, hogy nyomon követhessék mozgását a vonulás során. Társának, Koppánynak sajnos nyoma veszett.

A 2005-2006-ban, nyolc európai ország részvételével lezajlott fekete gólya (Ciconia nigra) műholdas követési program, melynek keretében összesen húsz gólyát láttak el ilyen jeladóval, rövid idő alatt igen ismertté tette ezt a fajt a nagyközönség előtt is, valamint hasznos információkat szolgáltatott a kutatók számára.

Az első fekete gólyák néha már február végén feltűnnek Gemencen. A többség viszont csak március 15-e után várható. Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezt követően néhány hetet még a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át.

Bár konkrét adatok nincsenek, becslések szerint a fiókáknak első évben csak alig ötven százaléka ér el a telelőhelyre. A későbbi években a vonulás során a veszteség már csökken. „A legtöbb madárfajra jellemző ez, hogy az első életévben legnagyobb a vonulási veszteség” – mondta a National Geographic Online-nak Kalocsa Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fekete gólya-védelmi programjának vezetője.

Soraikat nem csak a fárasztó út tizedeli meg, hanem a legfőbb veszélyforrást jelentő magasfeszültségű vezetékek is, amelyek más nagytestű madarak számára szintén komoly problémát jelentenek Európa területén. A fekete gólyák egyébként akár a húsz évet is megérhetik, a Magyarországon jelenleg fészkelő legidősebb ismert korú fekete gólya 12 éves.

Növekvő állomány?

Az állomány nagyságát tekintve Magyarország európai viszonylatban nem tölt be meghatározó szerepet. A faj legjelentősebb állománya Lengyelországban, Németországban és a Baltikumban található. A fekete gólya elterjedési területe a Pireneusi-félszigettől Dániáig, nyugat-keleti irányban pedig Franciaországtól egészen az Ural, a Kaszpi- és a Fekete-tenger által határolt területig terjed. A fekete gólya egész fészkelőterületén veszélyeztetett faj.

Az európai állomány a 20. század közepén érte el mélypontját, ekkor számos területről szinte teljesen eltűnt. Ilyen volt például Belgium vagy Dánia is. Részben az 1990-es évek óta tartó hatékony védelmi intézkedéseknek köszönhetően jelenleg mindkét országban növekvőben van a számuk. Ugyanakkor a nagy állománnyal rendelkező országok szakemberei csökkenésről is beszámolnak.

Hazánkban az 1990-es közepe óta mintegy 150 párról 300 párra nőtt a fekete gólya állománya. A szakértő viszont felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az adatok megtévesztők. A növekedés mögött ugyanis nem biztos, hogy valóban állománygyarapodás áll.

A jelenséget az is magyarázhatja, hogy a rendszeres, szisztematikus felmérés valójában csak az 1990-es években indult meg, nem csak Magyarországon, de a többi érintett országban is. Ma már elmondható, hogy a hazai felmérések, megfigyelések 90 százalékban lefedik az ország területét, ami az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest jelentős előrelépés. Míg korábban inkább becsült adatok voltak, ma már szakértők bevonásával történik a potenciális fészkelőhelyek szisztematikus feltérképezése.

Világelső Gemenc

A fekete gólya élőhelyei közül elsősorban azok a vizes élőhelyek kiemelkedők, ahol a vízfolyás vagy állóvíz közelében idős hagyásfákkal tarkított erdők húzódnak. A legsűrűbb hazai állomány a Duna mentén Gemencen és Karapancsán található, és ez jellemző a Duna szerbiai és horvátországi szakaszán is. Gemenc különlegessége, hogy világviszonylatban is kiemelkedő az állománysűrűség. Itt öt négyzetkilométerenként egy pár fészkel, ami a szakirodalomban föllelhető adatok alapján a világon sehol máshol nem fordul elő.

További jelentős hazai élőhelyek a Belső-Somogyban, a Zemplénben, a Bodrog mentén, a Szatmár-Bereg térségben, a Szigetközben, valamint a Tisza mentén találhatók. A Tisza mentén azonban a Duna déli szakaszához képest keskenyebb hullámtér húzódik, emiatt a madaraknak itt kevesebb lehetőségük van a megtelepedésre.

Az idős, nagy fák nélkül nehéz a fészekrakás

Napjainkban a legnagyobb veszélyt a fekete gólyákra az erdőgazdálkodás jelenti, mivel ezek a madarak az idős, terebélyes, hatalmas oldalágakkal rendelkező hagyásfákat szeretik, hiszen csak erre tudnak stabil fészket építeni. Emellett fontos, hogy a fészket sűrű ágak, lomb vagy bozót takarja.

A fatermesztési célú erdőgazdálkodásban viszont szinte ismeretlen a hagyásfák fogalma, hiszen ott a rövid távú gazdasági érdekek miatt a hasonló korú és fajösszetételű erdőket részesítik előnyben. Éppen ezért még a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken is előfordul, hogy az erdőgazdálkodási és a természetvédelmi érdekek ütköznek.

A fekete gólya nagyon érzékeny a zavarásra. Főleg a fészkelési időszak elején (március-május), a fiókák kikeléséig. A fészek közelébe merészkedő kíváncsiskodók vagy akár szakemberek is könnyen elriaszthatják a madarat.

Ma már a nemzeti parkok területén a fészekfák körül száz méter hatósugarú védelmi zónát jelölnek ki, amit az erdőgazdálkodás során is érintetlenül kell hagyni. Habár ez jelentős előrelépés a korábbi helyzethez képest, nem biztos, hogy elegendő távolság ahhoz, hogy a madár biztonságban érezze magát. Hiszen ha például a fészek magasan van, és kevés ág takarja, messzebbről látszik, így az állat veszélyérzete továbbra is nagy. Ugyanakkor nehéz ellenőrizni a védelmi intézkedés betartását, hiszen a túlzott fészekfigyeléssel maguk a védelmet és ellenőrzést végzők is elriaszthatják a madarat – mondta lapunknak Kalocsa Béla.

Nincs pénz a műholdas nyomkövetés folytatására

A fekete gólya a 2005-2006-ban zajlott műholdas követési program révén tett szert nagy „népszerűségre”. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által támogatott nemzetközi program célja a fekete gólyák élőhelyéül (is) szolgáló Natura 2000 területek bemutatása és népszerűsítése volt az európai lakosság körében.

Természetesen emellett számos új ismeretet is sikerült szerezni a madarak vonulási útvonaláról, valamint a telelőhelyükről. Ez utóbbiak a szakemberek számára is nagy fehér foltok voltak korábban, ugyanis a közép-afrikai telelőhelyek jórészt politikailag instabil országokban vannak, ahol a helyi megfigyelés nehéznek bizonyul. Bár a 2006 tavaszán, a madarak visszaérkezésével lezárult program folytatása nagyon hasznos lenne, egyelőre pénz hiányában nem várható, hogy a közeljövőben sor kerül erre.

További információ a fekete gólya-védelemről és -kutatásról >>

Fotók: Imre Tamás (1, 2, 3), Imre Tamásné Anikó(4)

Kapcsolódó cikkünk:

  • Figyelje Ön is a gólyák érkezését!

  • Hozzászólások

    Megkezdődött a madáretetési szezon

    Megkezdődött a madáretetési szezon

    Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, melynek során több mint egy évszázada igyekeznek a madárbarátok megkönnyíteni az állatok táplálékhoz jutását - tette közzé a hírt az MTI.

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Idén is december 6-án zárul a szavazás, és nincs könnyű dolga annak, aki szeretne szavazni.

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    25 év adatai alapján végeztek átfogó felmérést az északi sarkvidéki régió lakói körében.

    Agresszívek lesznek egymással a hernyók élelemhiány esetén

    Agresszívek lesznek egymással a hernyók élelemhiány esetén

    A viselkedés vizsgálatával az agressziót elindító idegi folyamatokat kívánták felderíteni.

    A világ peremén

    A világ peremén

    A fehér mészkősziklából álló hegy évtizedekig adta a településen működő cementgyár számára az alapanyagot.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket