Vízhiány drasztikus következményei az állatvilágban

Az IUCN vörös könyve szerint jelenleg globálisan összesen 3751 állatfaj veszélyeztetett vagy súlyosan veszélyeztetett különböző tényezők következtében: vízszennyezés miatt 511 (Európában 63), szárazság miatt 210 (Európában 60), túlzott vízkinyerés miatt 118 (Európában 54), míg mezőgazdasági tevékenység miatt 1589 (Európában 26).

Az eltűnt fajok egyik szomorú példája a vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
esete. E vonuló madár példányszámának csökkenése a marokkói telelőhelyen is tükrözi. A vékonycsőrű póling az 1960-as évekig százával vándorolt Afrikába. Mivel az elmúlt években igen kevés helyen tűnt fel (1998. óta szinte sehol), ezért egyes tudósok attól tartanak, hogy a vékonycsőrű póling lesz – az elmúlt 150 évet tekintve – az első madárfaj Európában, ami kipusztul.

A vékonycsőrű póling vonulási útvonala érintette Marokkót, Olaszországot, Görögországot, de még Magyarországon is átrepült. Kipusztulásának fő oka élőhelyének, vagyis a mocsaras területeknek eltűnése főleg Észak-Afrikában, illetve a vadorzás.

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) és a Vándorló Fajok Védelméről szóló ENSZ Egyezmény (CMS) nemzetközi összefogást sürget, és közösen küzd a vékonycsőrű póling fennmaradásáért és a biológiai sokféleség megőrzéséért.

A mocsaras, lápos területek jelentik Földünk legveszélyeztetettebb ökoszisztémáit. Éppen ezért rendkívül fontosak azok a törekvések, melyek során ezeket a területeket minél hamarabb természetvédelmi oltalom alá helyezik. A mocsaras területekre az embereknek a világ minden táján szükségük van, gazdaságilag, spirituálisan csakúgy, mint fizikailag.

A víz csodája

Az emberi gondolkodás szerint a mocsaras, lápos vidékeknek semmi haszna, ezért nem is fordított rájuk nagy figyelmet, csupán kizsákmányolásuk, felszámolásuk céljából. Pedig egy a partjukon eltöltött nyári este, hallgatva rendkívül gazdag és élettel teli állatviláguk zajos életvitelét egy wellness hétvégével vetekszik. Mai világunkban lótunk-futunk a jobbnál jobb nyaralóhelyek, hotelek, programok után, és nem vesszük észre a körülöttünk karnyújtásnyira elterülő relaxációra kiválóan alkalmas „apró természeti csodák” pszichénkre gyakorolt jótékony hatását.

A víz az élet egyik alapfeltétele. Néhány évtizeddel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy palackban árult vizet vásárolunk az élelmiszerüzletekben, amit ivásra használunk, és most el sem tudjuk képzelni, hogy 5-10 év múlva talán többe fog kerülni a tiszta ivóvíz, mint maga a kőolaj.

Édesvizekre a legnagyobb veszélyt leggyakrabban a földművelés miatti lecsapolás, a mezőgazadság fokozott vízfelhasználása illetve az erőteljes urbanizáció általi szennyezés jelentik. Emiatt csak 1900 óta a világ mocsaras területeinek 50 százaléka tűnt el a Föld felszínéről.

A folyók szabályozása, a talajvíz túlzott kiaknázása vagy védőgátak építése is teljesen lerontja a vizes élőhelyek minőségét, és gátolja bennük a különböző lebontó folyamatokat.

Az 1960-as években a természet védelméért felelősséget érző vadászok hívták fel először a figyelmet arra, hogy a vizes élőhelyek természetes állapotának megőrzése létfontosságú a vízimadarak fennmaradása (táplálkozó- és fészkelőhelyek) szempontjából. Ennek is köszönhetően megváltozott a szemléletmód a mezőgazdasági földhasználatot illetően. Mára a vizes élőhelyek eltűnésének folyamata lelassult, de nem fordult meg.

Forrás: International Council for Game and Wildlife Conservation

Kapcsolódó cikkünk: