Ki védi meg a jegesmedvéket?

Alig pár hónapja a környezetvédők és az állatvédők még nagy reményeket fűztek az Egyesült Államok elnökének bejelentéséhez, mely szerint veszélyeztetett fajjá nyilvánítanák a jegesmedvéket. Sokak szemében ez a Bush-kormányzat részéről burkoltan a klímaváltozás emberi tényezők okozta felgyorsulásának elismerését is jelenti. A tavaly decemberi bejelentés ellenére a jegesmedvék ténylegesen nagyobb védettséget egyelőre még nem élveznek.

Alaszka a listázás ellen

A leginkább érintett szövetségi állam, Alaszka kormányzata és parlamentje ugyanis április elejéig csak vonakodva támogatta a szövetségi kormány kezdeményezését, sőt április elején az alaszkai parlament egyenesen olyan határozatot hozott, amely ellenzi a jegesmedve veszélyeztetett fajjá nyilvánítását.

Az alaszkai parlament és felsőház az alaszkai hírportál, az Anchorage Daily News híradása szerint meglepő többséggel fogadta el az elutasító határozatot. A döntés hátterében sokak gazdasági megfontolásokat látnak: számos képviselő és szenátor tart attól, hogy a jegesmedvék különleges védelem alá vonásával a nem túl gazdag állam esélyei tovább csökkenhetnek arra vonatkozóan, hogy az Északi-sarkvidék olajmezőit egyszer hazai vagy külföldi befektetők kiaknázzák.

Az olajlobbi nemcsak Alaszkában erős: Marilyn Crockett, az Alaska Oil and Gas Association igazgatóhelyettese mellett a szövetségi törvényhozásban is igen sokan érvelnek egyelőre amellett, hogy a jegesmedve-populáció a lehető legnagyobb egészségnek örvend. Ráadásul a jegesmedvéknek a „védett fajok listájára” kerülése olyan jövőbeli előrejelzéseken alapul, amelyek igazságáról egyelőre senkit nem sikerült meggyőzni – legalábbis Crockett így látja a helyzetet.

Az Anchorage Daily News tudósítása szerint Mary Walker, a környezetvédelemmel foglalkozó Alaska Conservation Solution nevű intézet képviselője lakonikusan csak ennyit válaszolt Crockett felvetésére: „Az Arktisz jégtakarójából eddig közel két Texas állam nagyságnyi terület tűnt el a klímaváltozás miatt. Márpedig az úszó jégtakaró szolgálna a jegesmedvék természetes lakhelyéül.”

Oroszországban újra vadászhatnak rájuk?

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a Bering-szoros túloldalán sem érezhetik már magukat biztonságban a bundás állatok: a The New York Times című napilap beszámolója szerint az orosz hatóságok arra készülnek, hogy feloldják a több mint ötven évvel meghozott jegesmedve-vadászati tilalmat. 1956-ban még a szovjet hatóságok rendelték el az Arktisz közelében élő állatokra irányuló vadászati tilalmat, amelyet azonban betartatni nem nagyon tudtak. Az illegális jegesmedve-vadászat hatalmas méreteket öltött, ezért is vélik sokan úgy, hogy a korlátozott vadászat talán kordában tarthatná az orvvadászokat, ezzel pedig megmenthetné az Oroszországban „partot érő” állatokat.

A helyiek persze nem feltétlenül állatvédő szemléletük miatt érvelnek a vadászati tilalom feloldása mellett. Ahogy olvad a jégtakaró, a jegesmedvék egyre közelebb kerülnek az emberek lakta szárazföldhöz, különösen mert fő táplálékuk, a fókák is egyre közelebb húzódnak a partokhoz.

Előfordult olyan is, hogy a tengeren és jégtáblákon keresztül a szárazföldre érkező jegesmedvék már nem tudtak visszajutni eredeti lakhelyükre, mivel a jégtakaró gyors olvadása miatt időközben olyannyira megnőtt a távolság a szárazföld és a sarkvidék jégtakarója között, hogy azt a kevésbé erős állatok már nem tudták átszelni.

Ilyenkor aztán élelmet keresve valóban közelebb kerülnek az emberi településekhez a jegesmedvék, pláne hogy hatalmas rozmár csapatok is megjelentek az oroszországi Csukcs-félsziget falvai közelében. Végül az ittélők őrséget állítottak a jegesmedvék ellen.

További veszélyek

Az állatvédők persze hangsúlyozzák: a jegesmedvék közelebb kerülését is az emberek okozták, hiszen a felmelegedésnek köszönhetően a jégtáblákhoz szokott állatok kénytelenek másutt élelmet keresni.

Az orvvadászat mára olyan méreteket öltött, amely az Arktisz környéki alig 20 ezres jegesmedve populációt érzékenyen érintheti: egyes becslések szerint csak az oroszországi részeken évente százat ölnek meg orvvadászok.

Ugyancsak komoly veszélyt jelent a jegesmedvékre az is, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően gyakran vegyszerekkel erősen fertőzött táplálékhoz jutnak csak, és komolyan veszélyeztetheti őket az olajkitermelés is. Vastag bundájuk az olajjal szennyeződve elveszti hőszigetelő képességét, így az állatnak több energiát kell felhasználnia az életben maradáshoz a zord időjárási körülmények közepette.