Az első mozgókép vadon élő borneói orrszarvúról
Becslések szerint legfeljebb ötvenre tehető a vadon élő borneói orrszarvúak száma a Földön, és még nem sikerült egyetlen mozgóképet sem készíteni róluk. Egészen mostanig.
A borneói orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis harrissoni) az esőerdő sűrűjében él, és mivel igen félénk, ritkán kerül a kutatók szeme elé. Ezúttal viszont egy állat a kutatók által kihelyezett kamera elé tévedt Borneó malajziai területén. A felvételen jól látható, amint az állat táplálkozás közben megbökdösi a kamerát.
Mint arról a National Geographic Online már korábban beszámolt, 2005-ben orrszarvú-monitorozás indult a Borneó szigetén lévő (Malajziához tartozó) Sabah tartományban. A program célja a faj és élőhelyének tanulmányozása, valamint az orvvadászok távoltartása. A 2006. februárjában felszerelt infravörös kamerákat mozgásérzékelővel látták el, azaz csak akkor kapcsolnak be, ha egy állat elhalad előttük. A kutatók igen szerencsések voltak, mert már nyáron sikerült elkészíteni az első fotót egy vadon élő orrszarvúról.
A borneói orrszarvú a szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) alfaja, az öt létező orrszarvúfaj közül a legkisebb termetű. Hossza alig három méter, magassága 130 centi, tömege pedig elérheti a 950 kilogrammot. A faj egyedei szinte kizárólag egyedül mozognak és nem kötődnek egy adott területhez. Egy-egy állat átlagosan 35 évet él. Az újszülött kis állatok már pár órával születésük után szaladni is tudnak.
A WWF természetvédelmi szervezet szakértői szerint a fajnak nem sok esélye van a fennmaradásra, ugyanis az egyes egyedek egymástól nagyon távol, elszórtan élnek, ezért vajmi kevés esélyük van arra, hogy találkozzanak és párosodjanak. Ráadásul a nőstények nagyrészt már túl idősek ahhoz, hogy utódokat hozzanak a világra.
A ma Ázsiában élő orrszarvúak mintegy 26 millió évvel ezelőtt Afrikából vándoroltak Ázsiába. A jégkorszak alatt a tengerszint olyan alacsony volt, hogy az orrszarvúak a szárazon maradt földhidakon a szigetekre is eljutottak. A világon jelenleg csak alig háromszáz szumátrai orrszarvú él. Egy, a borneói orrszarvúhoz hasonló alfaja a Dicerorhinus sumatrensis lasiotus, amely Mianmar területén élt, nemrégiben kihalt.
Borneó szíve
Borneó, a világ harmadik legnagyobb szigete az Egyenlítőn fekszik. Három ország, nevezetesen Indonézia, a parányi Brunei, valamint Malajzia osztozik rajta. Borneó szigetén található a Föld legnagyobb összefüggő trópusi esőerdeje, amely a sziget egyharmadát foglalja el, hozzávetőlegesen 22 millió hektárnyi területet.
Idén február elején, a szigeten osztozó három ország miniszterei által aláírt „Borneó Szíve Nyilatkozat” (Heart of Borneo Declaration) az utolsó mentőöv a sziget esőerdeje számára, melyet az olajpálma-ültetvények telepítése, az erdőirtás és az erdőtüzek veszélyeztetnek. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektárt irtottak ki Indonéziában, és napjainkra Borneó őserdővel borított területeinek mindössze a fele maradt fenn.
A sziget 13 emlősfajnak, 150 hüllő és kétéltű fajnak, több mint 350 madárfajnak és körülbelül 15 000 növényfajnak ad otthont, további új, eddig felfedezetlen fajok mellett. Csupán tavaly több mint 50 új fajt fedeztek fel ezen a területen. Az esőerdők olyan ritka és kihaló félben lévő fajok számára nyújtanak otthont, mint az orangután, a szarvascsőrű madár vagy a koboldmaki.
A videofelvételt megnézheti a WWF honlapján >>
Kapcsolódó cikkünk:
90 évesen lett először apa egy teknős
Bár ma egyre későbbre tolódik a szülővé válás az embernél is, egy teknős, a Houstoni Állatkertben egészen extrém korban nemzett utódokat.
Menekültek segítenek az erdőtelepítésben
Uganda rengeteg dél-szudáni menekültet fogadott be, egy kezdeményezésben őket vonták be az erdőtelepítésbe.
Emberi hatások a pumák létszámában
Egy átfogó kutatás szerint Kalifornia pumái nagyobb eséllyel pusztulnak el emberi hatások miatt, mint természetes okokból.
Lepkék és denevérek éjszaki harca
A halványzöld, hosszú szárnyú, arasznyinál alig kisebb amerikai holdasszövő (Actias luna) fura egy szerzet.
Mégis mikor halt ki a tasman tigris?
A tasman tigris, vagy más néven erszényesfarkas a bizonyítékaink alapján 1936-ban halt ki, miután utolsó példánya a hobarti állatkertben elpusztult.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
