Átlépte a kétszáz kilót a kis orrszarvú!

Layla, a Fővárosi Állat- és Növénykert cseperedő orrszarvúja kedd reggelre érte el a 200 kg-os testtömeget. A világ első mesterséges termékenyítés útján fogant, és egészségesen meg is született orrszarvúja 58 kg-os születési tömeggel látta meg a napvilágot január 23-án. Mivel a kicsit a gondozóknak kell nevelniük, naponta meg is mérik, mennyit gyarapodott az állat súlya. Az orrszarvú méréséhez használt különleges mérleg, amelyet az egyik élelmiszer-áruházlánc bocsátott az Állatkert rendelkezésére, március 10-én mutatott először 100 kg-ot, az azóta eltelt csaknem két hónap során pedig Layla megduplázta ezt a testtömeget.

A most már termetes orrszarvú bébi nemcsak szépen fejlődik, hanem igen virgonc is. Sőt, most már olyan erős, hogy az egyik nehéz tolóajtót fejének egyetlen lendítésével képes félretolni, így egy alkalommal előfordult, hogy önhatalmúlag ment be a kifutóról a belső férőhelyre.

Az állatgondozók most arra törekednek, hogy Layla hozzászokjon a felnőtt orrszarvúak jelenlétéhez, illetve a felnőttek is megszokják az ő közelségét. Összeengedni azonban egy jó darabig még nem fogják a szülőkkel, csak akkor, ha a kicsi méretei már összevethetők lesznek a kifejlett állatokéval.

Mint ismeretes, Lulu, az anyaállat – valószínűleg tapasztalatlansága miatt – nem tudta táplálni a kicsit, ezért volt szükség a mesterséges nevelésre. Ez azonban azzal is jár, hogy az anyaállat ilyenkor már nem a saját borjának tekinti Laylát, hanem egyszerűen egy másik orrszarvúnak.

Csütörtökön Madarak és Fák Napja az Állatkertben

Május 10-én, csütörtökön kerül sor az Állatkertben a Madarak és Fák Napja rendezvényeire. A Főkapunál az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola szakosztálya szervez játékos „kérdezz-felelek” tudáspróbát. Ugyanitt a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének munkatársaitól lehet majd sok érdekességet megtudni Budapest környékének erdeiről, és az erdőgazdálkodás titkairól.

A „Madárbarát Tanösvénynél” délelőtt 10 órától óránként vezetést tartanak az Állatkert szakemberei (az utolsó vezetés délután 2-kor indul), amelynek keretében a különféle madárodúkat, etetőket is megismerheti minden madárbarát. A Nagy-tó partján távcsöves madármegfigyeléssel várják az érdeklődőket. A Főkapunál felállításra kerülő „vetélkedő sátornál” a jelentkező csoportok a madarakkal, illetve a fákkal kapcsolatos feladatok segítségével próbálhatják ki tudásukat, akik pedig sikeresen megoldják a feladatlapot, ajándékot is kapnak. A kisebbek számára kézműves foglalkozás is lesz a Majomház szomszédságában. A programok délelőtt 10-től délután 3-ig tartanak.

Madarak és Fák Napja A Madarak és Fák Napja történetének kiindulópontja egy 1902. március 19-én Párizsban aláírt egyezmény, amely a mezőgazdaságban hasznos madarak védelmét szolgálta. Ehhez az egyezményhez az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozott: a dokumentumot Bécs és Budapest nevében A. Wolkenstein nagykövet látta el kézjegyével. Ugyanebben az évben Chernel István ornitológus már meg is szervezte az első magyarországi Madarak és Fák Napját. Négy évvel később, 1906-ban – Herman Ottó javaslatára – Apponyi Albert gróf, a korabeli idők vallás- és közoktatásügyi minisztere már arról rendelkezett, hogy az ország iskoláiban évente egy napot a madaraknak és a fáknak kell szentelni. Ezt a napot hagyományosan május elején szokás tartani, 1994 óta pedig külön rendelet jelöli ki május 10-ét a Madarak és Fák Napjaként.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert >>