Újabb egymillió hektár került védelem alá a makik szigetén
A csodálatosan sokszínű élővilágáról híres Madagaszkáron 15 helyen összesen egymillió hektárnyi területet nyilvánítottak védetté.
A kelet-afrikai szigeten az új parkokkal együtt jelenleg összesen 3, 7 millió hektárnyi a természetvédelmi terület. A védett térségeken trópusi esőerdők, mészkőbarlangok és veszélyeztetett ökoszisztémák egyaránt fellelhetők.
A sziget biodiverzitása egyedülálló, növény- és állatfajainak 80 százaléka a világon sehol másutt nem található meg. A páratlan természeti sajátosságokat azzal magyarázzák, hogy Madagaszkár az afrikai kontinenstől 150 millió, Indiától pedig 88 millió évvel ezelőtt szakadt el.
Madagaszkár többek között olyan veszélyeztetet fajoknak ad otthont, mint a törpe egérmaki (Microcebus myoxinus) vagy a homoki malgaspatkány (Hypogeomys antimena). A makik itteni fajgazdagsága egészen különleges. , , Tíz évvel ezelőtt még csak 30 makifajt ismertünk, azóta számuk kétszer ennyivel bővült” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Mireya Mayor, a New York Állami Egyetem főemlőskutatója.
A szigetország kivételes flóráját és faunáját nem mindenki tartja oly nagy becsben. A madagaszkári erdők ugyanis útját állják a helyi mezőgazdasági törekvéseknek. Évente mintegy 600 ezer hektár erdőséget gyújtottak fel 1984 és 1996 között; ennek folytán az eredeti ősrengeteg 90 százaléka a lángok martalékává vált.
Marc Ravalomanana, Madagaszkár elnöke 2003-ban a védett területek megháromszorozását tűzte ki célul. Ravalomanana ígéretéhez híven kormánya 2005 végére egymillió hektárral gazdagította a védelem alatt álló területet.
A zöldpárti intézkedések ellenére a kelet-afrikai sziget élővilágát közvetve továbbra is fenyegeti a helyi lakosság nagy részét sújtó szegénység. Így félő, hogy a 15 új régió csak papíron válik védetté.
Russel A. Mittermeier, a Conseravtion International (CI) nemzetközi természetvédelmi szervezet elnöke, a helyi lakosságnak az ökoturizmusba és az ökológiai gazdaságba való aktív bevonását tartja járható útnak. A CI nemrég egymillió dollárral támogatta a természeti kincsek fenntartását szolgáló madagaszkári szervezetet. Idén pedig várhatóan további 2 millió dollárt szán a sziget élővilágának megóvására.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
