Az állatvilág leghősiesebb anyái
Kanadai kutatók megfigyelték, hogy a nőstény öszvérszarvasok ragadozó támadása esetén nem csupán saját kicsinyeiket védik meg, hanem akár más fajhoz tartozó borjakért, sőt, felnőtt állatokért is harcba szállnak.
A Lethbridge Egyetem kutatócsoportja Susan Lingle vezetésével Albertában egy nagy farmon figyelte meg az öszvérszarvasok (Odocoileus hemionus) és a fehérfarkú szarvasok (Odocoileus virginianus) viselkedését.
A nőstény öszvérszarvasok kicsinyeiket egy csoportban tartják, egyszerre több tehén is felügyeli a borjak biztonságát. Előfordul azonban, hogy egy borjú elkóborol, vagy az egyik felügyelő suta baktat távolabbra táplálékért vagy egyéb okból. Ha ilyenkor ragadozó – általában prérifarkas – támad a borjúra, és az segélykiáltást hallat, a tehén akár 500 méter távolságból is a kisszarvashoz vágtat, hogy megóvja.
A kutatók kísérletképpen szarvasborjak segélykiáltásait játszották le felvételről nőstény öszvérszarvasoknak és fehérfarkú szarvasoknak. Megfigyelték, hogy míg a fehérfarkú szarvas csak a saját fajához tartozó borjú kiáltására reagál, az öszvérszarvas minden hívásnál segíteni indul.
Susan Lingle szerint ennek két oka lehet. Az egyik az, hogy a szarvasanyák általában a hang, küllem és szag alapján ismerik fel kicsinyeiket. Ha messze vannak tőlük, a szaglás, és bizonyos távolságon túl a látás sem segít, pusztán a hang alapján kell azonosítaniuk a borjút. Ez nagy hibalehetőséget rejt magában, és mivel a borjú csak a legnagyobb veszély esetén adja ki a segélykiáltást, a tétovázás könnyen végzetes lehet.
A másik lehetséges ok, hogy a szarvasoknak előnyös, ha nagy csoportban vannak, és közösen óvják a borjakat, akár fajtól függetlenül is. Minél több felnőtt felnőtt gyűlik össze a kicsik körül, annál nagyobb az esélye, hogy a prérifarkasok távolmaradnak tőlük.
Fejjel lefelé – bravúros csuszkamutatvány
A rügyfakadás idején a legjobb kirándulni a hegy- és síkvidéki erdőkben, ilyenkor harsány zöld ruhát öltenek a cserjék, majd a fák! Ekkor hallani a csuszkák (Sitta europaea) „vi-vi-vi” kiáltását.
Egy hazánkon átvonuló halászsas
A madarászhelyek közül egyértelműen a legkedvesebb számomra a Káptalanfa határában elterülő Sárosfői-halastó. A tavak még 1932-ben létesültek az Eszterházy birtok részeként.
Alig maradt érintetlen szárazföld a bolygón
A szárazföldek nagy részére így vagy úgy, de már hatott az ember.
A Gönyűi-homokvidék hálójában
A Gönyüi-homokvidék egyik különleges faja a bikapók. a felvételen a csodás színekben pompázó hím skarlát bikapók látható.
A bölények az erdőtüzek ellen
London, 2021. április 14., szerda (MTI) – A
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
