A trópusi madarak lassabban élnek
Amerikai kutatók igazolták, hogy a trópusokon élő madarak szervezete „lustább”, kevesebb energiát használ fel, mint mérsékelt égövi társaiké.
Az Ohio Egyetem kutatói, Joseph William és Popko Wiersma arra a kérdésre keresték a választ, hogy a trópusi és a mérsékelt égövi madarak anyagcseréjének sebessége között van-e lényegi különbség.
Panamába utaztak, ahol 69 trópusi madárfaj alapanyagcsere-értékét (basal metabolic rate, BMR) mérték. Az alapanyagcsere az az energiafelhasználás, ami a test alapvető funkcióinak (pl. légzés, szívdobogás) fenntartásához szükséges, vagyis ahhoz, hogy az élőlény egyáltalán életben maradjon. A vizsgálathoz a madarakat légmentesen zárható acéltartályba helyezték, amelyben pontosan megmérték az oxigénfogyasztás mértékét, és ebből kiszámították az alapanyagcserét. A kapott értéket összehasonlították 59 mérsékelt égövi madárfaj alapanyagcsere-értékével.
A kapott eredmények szerint a trópusi madarak mintegy 18 százalékkal kevesebb energiát használnak fel, mint a mérsékelt égöviek. Az azonos családba vagy rendbe (pl. fecskefélék, verébalakúak) tartozó, de más-más égöv alatt élő madaraknál 13 százalék volt a különbség a trópusi és mérsékelt égövi rokonok BMR-je között. Azoknál a madaraknál, melyek a trópusokon élnek, azonban mérsékelt éghajlaton költenek, a BMR a trópusi és mérsékelt övi madaraké között helyezkedett el.
A kutatók vizsgálták a madarak anyagcsere-csúcsértékét (peak metabolic rate, PMR) is, vagyis azt az energiamennyiséget, melyet hideg környezetben használnak fel életfunkcióik fenntartására (ez értelemszerűen magasabb, mint a BMR). A trópusi madarak PMR-je 34 százalékkal maradt el a mérsékelt égöviekétől. Szervezetük képtelen volt reszketés révén megfelelő mennyiségű hőt termelni – hiszen alapvetően meleg környezetre vannak „kitalálva”.
A kutatók most első ízben igazolták tudományosan a trópusi és mérsékelt égövi madarak alapanyagcseréje közötti különbséget. Az eredmény nem volt meglepő számukra, hiszen erre utalt a trópusi madarak egyszerű megfigyeléssel is látható lassúbb életvitele: ezek a szárnyasok ugyanis tovább élnek, kevesebb tojást raknak, és fiókáik lassabban növekednek, mint az a mérsékelt éghajlaton megszokott.
Hogyan tértek vissza Bulgáriába a fakó keselyűk?
Ötven évvel azután, hogy eltűntek bolgár költőhelyükről, immáron újra otthonuknak nevezhetik a balkáni országot a fakó keselyűk.
Felmérték a világ madárpopulációját
Bár egyes madarak helyzete kielégítő, sok faj óriási veszélyben van.
Életmentő gorilla műtét, gepárd vakcinázás – egy vezető állatorvos hétköznapjai
Dr. Járos Ildikóval, a Nyíregyházi Állatpark vezető állatorvosával készült interjú második részében a fajmegőrzési sikerek után többek között a gondozott állatok lelkivilágáról is beszélgettünk.
Tavasszal nyíló csillagvirágú növény
Hazánkban gyakran találkozhatunk a spárgafélék családjába tartozó kónya sármával (Ornithogalum boucheanum).
125 éve nem látott bagolyra bukkantak
Délkelet-Ázsiában, hegyi esőerdőkben él a borneói füleskuvik (Otus brookii), amelyet 1892-ben írtak le a tudomány számára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
