A trópusi madarak lassabban élnek
Amerikai kutatók igazolták, hogy a trópusokon élő madarak szervezete „lustább”, kevesebb energiát használ fel, mint mérsékelt égövi társaiké.
Az Ohio Egyetem kutatói, Joseph William és Popko Wiersma arra a kérdésre keresték a választ, hogy a trópusi és a mérsékelt égövi madarak anyagcseréjének sebessége között van-e lényegi különbség.
Panamába utaztak, ahol 69 trópusi madárfaj alapanyagcsere-értékét (basal metabolic rate, BMR) mérték. Az alapanyagcsere az az energiafelhasználás, ami a test alapvető funkcióinak (pl. légzés, szívdobogás) fenntartásához szükséges, vagyis ahhoz, hogy az élőlény egyáltalán életben maradjon. A vizsgálathoz a madarakat légmentesen zárható acéltartályba helyezték, amelyben pontosan megmérték az oxigénfogyasztás mértékét, és ebből kiszámították az alapanyagcserét. A kapott értéket összehasonlították 59 mérsékelt égövi madárfaj alapanyagcsere-értékével.
A kapott eredmények szerint a trópusi madarak mintegy 18 százalékkal kevesebb energiát használnak fel, mint a mérsékelt égöviek. Az azonos családba vagy rendbe (pl. fecskefélék, verébalakúak) tartozó, de más-más égöv alatt élő madaraknál 13 százalék volt a különbség a trópusi és mérsékelt égövi rokonok BMR-je között. Azoknál a madaraknál, melyek a trópusokon élnek, azonban mérsékelt éghajlaton költenek, a BMR a trópusi és mérsékelt övi madaraké között helyezkedett el.
A kutatók vizsgálták a madarak anyagcsere-csúcsértékét (peak metabolic rate, PMR) is, vagyis azt az energiamennyiséget, melyet hideg környezetben használnak fel életfunkcióik fenntartására (ez értelemszerűen magasabb, mint a BMR). A trópusi madarak PMR-je 34 százalékkal maradt el a mérsékelt égöviekétől. Szervezetük képtelen volt reszketés révén megfelelő mennyiségű hőt termelni – hiszen alapvetően meleg környezetre vannak „kitalálva”.
A kutatók most első ízben igazolták tudományosan a trópusi és mérsékelt égövi madarak alapanyagcseréje közötti különbséget. Az eredmény nem volt meglepő számukra, hiszen erre utalt a trópusi madarak egyszerű megfigyeléssel is látható lassúbb életvitele: ezek a szárnyasok ugyanis tovább élnek, kevesebb tojást raknak, és fiókáik lassabban növekednek, mint az a mérsékelt éghajlaton megszokott.
Cseppekbe zárt névjegykártya: így mutatkoznak be a macskák
A cicák veséiben termelődő zsírszerű vegyületek teszik lehetővé, hogy a vizelet szaganyagai egyedi információkat hordozzanak, amelyeket más macskák hosszú időn át képesek kiolvasni.
Ivarváltás fenyegetheti a magyarországi békákat
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb ivarváltás súlyos hatást gyakorolhat egyes békapopulációkra.
Nem minden fa javítja a városi levegőt
Egészen hihetetlen, de vannak olyan fafajok, amelyek nem javítják, hanem a hőség hatására jelentősen rontják a városok levegőjét.
Ritka, furcsa küllemű állatok sikerült videóra venni az óceán mélyén
A Magnapinna nembe tartozó állatok a világ legmélyebben élő lábasfejűi.
Virágzik az élet ennél a világháborús hajóroncsnál
Az albán vizekben nyugvó roncsnál ritka állatokat és egy invazív fajt is megfigyeltek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
