A trópusi madarak lassabban élnek
Amerikai kutatók igazolták, hogy a trópusokon élő madarak szervezete „lustább”, kevesebb energiát használ fel, mint mérsékelt égövi társaiké.
Az Ohio Egyetem kutatói, Joseph William és Popko Wiersma arra a kérdésre keresték a választ, hogy a trópusi és a mérsékelt égövi madarak anyagcseréjének sebessége között van-e lényegi különbség.
Panamába utaztak, ahol 69 trópusi madárfaj alapanyagcsere-értékét (basal metabolic rate, BMR) mérték. Az alapanyagcsere az az energiafelhasználás, ami a test alapvető funkcióinak (pl. légzés, szívdobogás) fenntartásához szükséges, vagyis ahhoz, hogy az élőlény egyáltalán életben maradjon. A vizsgálathoz a madarakat légmentesen zárható acéltartályba helyezték, amelyben pontosan megmérték az oxigénfogyasztás mértékét, és ebből kiszámították az alapanyagcserét. A kapott értéket összehasonlították 59 mérsékelt égövi madárfaj alapanyagcsere-értékével.
A kapott eredmények szerint a trópusi madarak mintegy 18 százalékkal kevesebb energiát használnak fel, mint a mérsékelt égöviek. Az azonos családba vagy rendbe (pl. fecskefélék, verébalakúak) tartozó, de más-más égöv alatt élő madaraknál 13 százalék volt a különbség a trópusi és mérsékelt égövi rokonok BMR-je között. Azoknál a madaraknál, melyek a trópusokon élnek, azonban mérsékelt éghajlaton költenek, a BMR a trópusi és mérsékelt övi madaraké között helyezkedett el.
A kutatók vizsgálták a madarak anyagcsere-csúcsértékét (peak metabolic rate, PMR) is, vagyis azt az energiamennyiséget, melyet hideg környezetben használnak fel életfunkcióik fenntartására (ez értelemszerűen magasabb, mint a BMR). A trópusi madarak PMR-je 34 százalékkal maradt el a mérsékelt égöviekétől. Szervezetük képtelen volt reszketés révén megfelelő mennyiségű hőt termelni – hiszen alapvetően meleg környezetre vannak „kitalálva”.
A kutatók most első ízben igazolták tudományosan a trópusi és mérsékelt égövi madarak alapanyagcseréje közötti különbséget. Az eredmény nem volt meglepő számukra, hiszen erre utalt a trópusi madarak egyszerű megfigyeléssel is látható lassúbb életvitele: ezek a szárnyasok ugyanis tovább élnek, kevesebb tojást raknak, és fiókáik lassabban növekednek, mint az a mérsékelt éghajlaton megszokott.
Jégvirágokkal díszített napkorong
A jégvirág általában vékony ablaküvegen jön létre.
A méhfajok negyedét nem látták az 1990-es évek óta
Nem lehet elég sokat beszélni arról, hogy mennyire elkeserítő a földi élet alapját jelentő rovarvilág helyzete világszerte, egy új kutatás a méhfajok hanyatlását számszerűsítette.
Film készült az univerzum csodáiról
Fényes Lóránd jóvoltából, a magyar asztrofotózás történetében egyedülálló alkotás született az égbolt látványos objektumairól.
Napon aszalódó datolyaszilvák a távoli Tajvanról
A datolyaszilva, más néven kakiszilva, sharon gyümölcs (Diospyros kaki) Dél-Kelet-Ázsia, Kína és India ősidőktől termesztett növénye.
A természet károsításával magunkat is veszélybe sodorjuk
Talán észre sem vesszük, mennyire meghatározó egészségünk és gazdaságunk szempontjából a természet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
