A trópusi madarak lassabban élnek
Amerikai kutatók igazolták, hogy a trópusokon élő madarak szervezete „lustább”, kevesebb energiát használ fel, mint mérsékelt égövi társaiké.
Az Ohio Egyetem kutatói, Joseph William és Popko Wiersma arra a kérdésre keresték a választ, hogy a trópusi és a mérsékelt égövi madarak anyagcseréjének sebessége között van-e lényegi különbség.
Panamába utaztak, ahol 69 trópusi madárfaj alapanyagcsere-értékét (basal metabolic rate, BMR) mérték. Az alapanyagcsere az az energiafelhasználás, ami a test alapvető funkcióinak (pl. légzés, szívdobogás) fenntartásához szükséges, vagyis ahhoz, hogy az élőlény egyáltalán életben maradjon. A vizsgálathoz a madarakat légmentesen zárható acéltartályba helyezték, amelyben pontosan megmérték az oxigénfogyasztás mértékét, és ebből kiszámították az alapanyagcserét. A kapott értéket összehasonlították 59 mérsékelt égövi madárfaj alapanyagcsere-értékével.
A kapott eredmények szerint a trópusi madarak mintegy 18 százalékkal kevesebb energiát használnak fel, mint a mérsékelt égöviek. Az azonos családba vagy rendbe (pl. fecskefélék, verébalakúak) tartozó, de más-más égöv alatt élő madaraknál 13 százalék volt a különbség a trópusi és mérsékelt égövi rokonok BMR-je között. Azoknál a madaraknál, melyek a trópusokon élnek, azonban mérsékelt éghajlaton költenek, a BMR a trópusi és mérsékelt övi madaraké között helyezkedett el.
A kutatók vizsgálták a madarak anyagcsere-csúcsértékét (peak metabolic rate, PMR) is, vagyis azt az energiamennyiséget, melyet hideg környezetben használnak fel életfunkcióik fenntartására (ez értelemszerűen magasabb, mint a BMR). A trópusi madarak PMR-je 34 százalékkal maradt el a mérsékelt égöviekétől. Szervezetük képtelen volt reszketés révén megfelelő mennyiségű hőt termelni – hiszen alapvetően meleg környezetre vannak „kitalálva”.
A kutatók most első ízben igazolták tudományosan a trópusi és mérsékelt égövi madarak alapanyagcseréje közötti különbséget. Az eredmény nem volt meglepő számukra, hiszen erre utalt a trópusi madarak egyszerű megfigyeléssel is látható lassúbb életvitele: ezek a szárnyasok ugyanis tovább élnek, kevesebb tojást raknak, és fiókáik lassabban növekednek, mint az a mérsékelt éghajlaton megszokott.
Ez a világ legkisebb lepkéje
A Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum
Először használtak DNS-vizsgálatot falopási ügyben
2018-ban az Olympic Nemzeti Erdő területén illegális
Csimpánzok támadtak gorillákra
A kelet- és közép-afrikai csimpánzok egyes helyeken a gorillákkal együtt élnek, ám az együttélés konfliktussal is jár.
A Tihanyi-félsziget különleges csigája
Él a Tihanyi-félszigeten egy ritka, védett csigafaj a nyugati ajtóscsiga (Pomatias elegans), amely Magyarország területén eddigi ismereteink szerint csupán két lelőhelyen ismert.
Magyar kutatónő mindennapjai a kongói dzsungelben
Dr. Garai Cintia, zoológus, természetfilmes az Amis des Bonobos du Congo nonprofit szervezet tudományos tanácsadója, a szervezet által létrehozott rezervátum igazgatója.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
