Kerecsensólymok táplálékai lehetnek a kitelepített ürgék
A kerecsensólyomnak és más ragadozó madaraknak szolgálnak majd táplálékul az ürgementő program során a repülőterekről a magyar és szlovák nemzeti parkokba kitelepített ürgék.
Újratelepítik az ürgéket a hazai és a szlovák nemzeti parkokba. Az állatokat a polgári és katonai légikikötőkben fogják be, ahol nem éppen kedvelt társbérlők ugyanis az ürgelyukak fellazítják a füves kifutópályákat. Az áttelepítés másik oka, hogy a sok rágcsáló vonzza a ragadozó madarakat, ezek pedig súlyos veszélyt jelentenek a repülőgépekre.
Az apró állatok nem véletlenül vertek tanyát a repülőterek közelében: a rövid füvű területeket kedvelik, viszont ezekből a legeltetés visszaszorulása miatt egyre kevesebb van hazánkban.
„Az ürgék tömeges újratelepítésével elsősorban a kerecsensólymoknak és más nagy ragadozó madaraknak szeretnénk élelmiszerbázist biztosítani” – mondta a Magyar Hírlapnak Fidlóczky József, a Life kerecsensólyom-védelmi program vezetője. A reptereken évente egyszer-kétszer válhat szükségessé az állomány gyérítése. Az ilyenkor kiöntött vagy csapdázott példányok „felhasználhatók” új populációk létrehozására olyan helyeken, ahol a rágcsálók már kipusztultak. A Szlovákiát és hazánkat érintő ürgementő programra három év alatt 2, 1 millió euró, azaz mintegy félmilliárd forint fordítható.
Mint arról a National Geographic Online is beszámolt a napokban a Magyar Madártani Egyesület (MME) és a LIFE Kerecsensólyom-védelmi Program szakemberei műholdas jeladót erősítettek fel egy fiatal kerecsensólyomra. A 2006-ban az Európai Unió LIFE-Nature programjának támogatásával indult közös magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi program során Magyarországon és Szlovákiában 2010-ig összesen 46 nyomkövetőt szerelnek fel kerecsensólymokra. A jeladók segítségével nyomon követhető a sólymok mozgása vonulásuk során, feltérképezhetők a telelőterületek és a pihenőhelyek. Jelenleg ugyanis kevés ismeret áll rendelkezésre a fiatal madarak vonulási szokásairól, és így az őket érő veszélyeztető tényezők sincsenek feltárva.
Hazánkban jelenleg mintegy százhatvan-száznyolcvan pár kerecsensólyom él. A Bükkben hatvan, a Bakonyban húsz-huszonöt párra tehető az állomány nagysága. Az 1990-es évek elején Magyarországon legfeljebb hatvan-hetven pár fészkelhetett, s bár a gyarapodás első pillantásra szépnek tűnik, az ütem valójában aggasztóan alacsony.
A teljes cikk Magyar Hírlap honlapján olvasható
Kapcsolódó cikkünk:
Magyarországon is láthatunk keselyűt
A fakó keselyű egykor jóval gyakoribb volt hazánkban, ma elvétve lehet vele találkozni.
Madarak terjesztik Új-Zéland egyes gombáit
A szarvasgombaféléket és néhány hasonló fajt világszerte emlősök terjesztik, ám Új-Zélandon nincsenek őshonos szárazföldi emlősök.
Ennek köszönhetjük a kaktuszok sokféleségét
Feltárták, miként alakult ki a kaktuszok alakban és méretben is igen változatos világa.
Milliós csapatokban rajzanak a dunavirágok
Magyar fejlesztés segíthet megóvni a különleges rovarokat.
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
