Az anyák agya megváltozik a szülés után
Egy új kutatás szerint az egéranyák agyában sokkal erőteljesebb reakciót vált ki a kisegerek vészhívása, mint amilyet szűz társaikban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ha fiatal egérkölyköket elválasztanak az anyjuktól, akkor magas (65 kHz körüli) frekvenciájú hangokat adnak ki. Az ember számára ezek nem hallhatók, mert az emberi fül érzékelő képessége alig haladja meg a 15 kHz-et.
A természetben az egéranya ilyenkor elhagyja a fészkét, és követi a síró kölyke hangjait, hogy minél előbb rátaláljon. A laboratóriumi viselkedésvizsgálatok kimutatták, hogy az anyaegerek kétszer akkora figyelmet fordítanak ezekre a vészkiáltásokra, mint az egyszerű 20 kHz-es hangokra, amikor ezeket a hangokat más-más hangszórókból játsszák be.
A több fészekalj apaságáért felelős hím egerek hasonló érdeklődést mutatnak a kölykök vészhívása iránt. Ezzel szemben a szűz nőstények egyenlő figyelmet fordítanak mindkét típusú hangra, az agglegény hímek pedig egyik hanggal sem törődnek.
Az amerikai atlantai Emory Egyetem kutatója, Robert Liu munkatársaival azt akarta kideríteni, vajon az agyban történt változások magyarázzák-e az anyák fokozott érzékenységét a vészhívásokra. A tudósok szondákat vezettek az elkábított állatok bal hallókérgébe, azaz az agy hangokat feldolgozó részébe.
Ezután hangszórón keresztül lejátszottak egy sor kölyöksírást, és közben rögzítették az idegsejtek aktivitását. A felvételek föltárták, hogy az egéranyákban majdnem 50 százalékkal gyorsabban (16, 6 milliszekundum alatt) elérte a csúcsot az idegi aktivitás, mint a szűz nőstényekben (21, 2 milliszekundum). Ezenkívül a hallósejtek sokkal összehangoltabb idegjeleket küldtek az agyba az anyáknál, mint a kontrollcsoportban.
Mindez arra utal, hogy az anyai agy fokozottabban hangolódik rá a kölykök vészhívására. Az azonban még rejtély, mi okozza, hogy az anyák agysejtjei ennyire fogékonnyá válnak a kölyöksírásra. Lehetséges, hogy az anyák megtanulják, hogyan társítsák a kölykök hangját az agy „jutalmazó vegyületeivel” – amilyen például a dopamin.
Másrészt a kutatók fölvetik, hogy az anyasággal kapcsolatos hormonális változások serkenthetik a hallásteljesítményt. Liu bízik abban, hogy több kérdésre választ kapnak miután az egérapák agyát is részletesebb vizsgálatoknak vetik alá.
Lepkék és denevérek éjszaki harca
A halványzöld, hosszú szárnyú, arasznyinál alig kisebb amerikai holdasszövő (Actias luna) fura egy szerzet.
Mégis mikor halt ki a tasman tigris?
A tasman tigris, vagy más néven erszényesfarkas a bizonyítékaink alapján 1936-ban halt ki, miután utolsó példánya a hobarti állatkertben elpusztult.
Kígyónak nézik
A természetben tett kirándulások során erdei utakon a leggyakrabban látott elpusztított állat a közönséges lábatlangyík (Angulis fragilis) vagy más néven törékeny gyík.
Segítsünk a fogságba esett békákon!
A lakosság is segítheti a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentését.
Kenuval a Rákócziak földjén
Vajon mi köti össze a békatutaj vízinövényt Reb Steiner Sáje csodarabbival? A vallon vincelléreket az olaszliszkai templom tornyával, vagy Burgundiát a piros ötszáz forintos bankjeggyel? A válasz: a Bodrog.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
