Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Természet

Fogyatkozó hazai hüllőállomány

2007.06.14.Admin
National Geographic Magyarország

A hüllőket és kétéltűeket tekintve európai viszonylatban szerencsés helyzetben vagyunk. Bár hüllő fajaink egy részénél lassú állománycsökkenés zajlik, a kétéltűek állománya stabil - sommázhatnánk a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program hat éve zajló kutatásának eddigi eredményeit.

A hazai és külföldi turisták elsősorban a barlangok miatt látogatnak az Aggteleki Nemzeti Parkba. Bár ez a gazdag felszín alatti világ kétségkívül megérdemli a népszerűséget, a gazdag karszt-formakincsek mellett kiemelkedő értékű a terület élővilága is. A tengerszint feletti magasságát és geomorfológiai viszonyait tekintve szelíd, lankás tájon több olyan kétéltű faj is megtalálható, amelyek elsősorban a magashegységi viszonyokat kedvelik: többek között a foltos szalamandra (a nemzeti park címerállata), a gyepi béka és a sárgahasú unka. Jelenlétük a területen lévő szurdokvölgyek és meredek falú zsombolyok nyújtotta hűvösebb mikroklímájú élőhelyeknek köszönhető.

A kétéltűek és hüllők megfigyelése, az állományok alakulásának nyomon követése nem egyszerű feladat, világszerte komoly kihívást jelent a kutatóknak. Magyarországon 2001-ben a Nemzeti Biodiverzitás-monitoring Rendszer keretében kezdődött el az ország több pontján is a kétéltűek- és a hüllők monitorozása, vagyis hosszú távú megfigyelése

„Az eddigi vizsgálatok során a kétéltűek esetében nem figyeltünk meg országos szinten is jelentősnek mondható állományingadozást. A hüllőknél azonban már nem ilyen bíztató a helyzet: a fajok jó részénél ugyanis feltételezhetően lassú állománycsökkenés zajlik ” – mondta a National Geographic Onlinenak Bakó Botond, a KvVM Természetmegőrzési Főosztályának munkatársa, a monitorozó program egyik koordinátora.

A magyarországi helyzet ennek ellenére európai viszonylatban kedvezőnek nevezhető, mivel számos – főleg nyugat-európai – országban jelentős állománycsökkenésről számolnak be a szakértők, mind a hüllők, mind pedig a kétéltűek esetében.

Sikertörténetek

Felmerül a kérdés, hogy mivel magyarázható a hüllők hazai állománycsökkenése, hiszen a megfigyelt területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ezért a változást nehéz lenne az élőhely romlásával magyarázni. A szakértők feltételezik, hogy a jelenség összefüggésben áll a klímaváltozással, a szélsőségessé váló időjárás érzékenyen érinti a hüllők táplálékbázisát is. Mivel a természetben többnyire nem egyetlen környezeti tényező megváltozása tehető felelőssé ilyen léptékű változásokért, és egyelőre még rövid adatsor áll a kutatók rendelkezésére, a jelenség biztos magyarázata egyelőre várat magára.

 Foltos szalamandra

Foltos szalamandra

Habár hat év nem túl nagy idő egy monitorozás szempontjából, de ez alatt a pár év alatt pozitív változásokra is volt példa. A Jósvafőhöz közeli Vörös-tó az elmúlt évtizedekben annyira feliszapolódott, hogy az 1990-es évek végére teljesen eltűnt a szabad vízfelület. 2002-2003 telén a nemzeti park szakemberei kikotorták a tavat, rendezték a medret, valamint a tó környéki terepet, így ma már száraz időszak esetén is biztosított a tó folyamatos vízellátása. Ennek köszönhetően két éven belül megsokszorozódott a korábbi kétéltű állomány a tó környékén.

A kétéltűek szempontjából szintén szerencsés kimenetelű a Ménes-patak felduzzasztásával az 1960-as években Szögliget közelében létesített halastó. Ugyanis a víztározóba ömlő patak medrének szomszédságába eredetileg halivadék-nevelő medencéket hoztak létre. Azonban a tiszavirág életű haltenyésztés felhagyásával ezekben a medencékben olyan állandó friss víz utánpótlású, de nem gyors folyású vízterek alakultak ki, amelyek kedvező feltételeket biztosítottak a gyepi béka, az erdei béka, a barna varangy és a foltos szalamandra szaporodásához is.

A medencék viszont fokozatosan elkezdtek feliszapolódni, ami már negatívan hatott a kétéltű állomány nagyságára is, ezért a monitoringot végző szakértők indítványozták a meder újbóli kotrását. A meder rendezésére végül 2006-ban a Szent István Egyetem hallgatóinak bevonásával került sor, így a terület továbbra is jelentős számú kétéltűnek biztosít szaporodóhelyet.

Zoológiai ritkaság

 Sárgahasú unka

Sárgahasú unka

Az Aggteleki-karszt egyik zoológiai különlegessége a sárgahasú unka. A sárgahasú unka (Bombina variegata) és a vöröshasú unka (Bombina bombina) a jégkorszak utolsó eljegesedését megelőzően még egy fajt alkotott, azonban a glaciális (eljegesedés) idején az előre nyomuló jég elől délre húzódott. Állományai hosszú időn keresztül egymástól távol, elszigetelten fejlődtek az Ibériai-félszigeten valamint Kis-Ázsiában.. A Kis-Ázsia területére visszavonult állományból alakult ki a vöröshasú unka, míg az Ibériai-félszigeten a sárgahasú unka.

A napjainkban elsősorban Kelet- és Közép-Európában élő vöröshasú unka és a főleg Nyugat- és Dél-Európában élő sárgahasú unka elterjedési területe Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében ér össze. Itt a két faj azon populációi, amelyek közös élőhelyen élnek keverednek, úgynevezett hibrid állományt alkotnak. Hazánkban elsősorban az alföldi területeken találkozhatunk a vöröshasú unkával, a hűvösebb klímájú, zárt erdőkben viszont a sárgahasú unkával kevert állományt alkot. A magyarországi hibrid állományok elsősorban az Aggteleki-hegységben, a Mátrában, a Bakonyban, a Zemplénben és a Bükkben élnek, ezeken a területeken ritka a tiszta sárgahasú unka állomány. Az egyik ilyen foltszerű, elszigetelten élő állomány viszont az Aggteleki-hegységben, Derenk romfalunál található.

Hogy történik a hüllő- és kétéltűszámlálás?

A kétéltűek monitorozására viszonylag jól kidolgozott és jól működő módszerek vannak, viszont a hüllők már nagyobb fejtörést okoznak a kutatatóknak. Ennek oka, hogy egyrészt jóval kevesebb egyedről van szó, másrészt ritkábban kerülnek szem elé, mert életmódjuk – néhány fajtól eltekintve, mint például a kockás sikló, vízisikló – nem helyhez kötött, mint a vizek környékén megtalálható kétéltűeké. A hüllők monitorozására nincs egységes módszer, gyakorlatilag fajonként eltérő módon történik az állománybecslés. A hüllők monitorozása nyáron, a kétéltűeké tavasszal és nyáron történik.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a kétéltűek állománybecslésére a nappali és az éjszakai (ún. lámpázásos) egyedszámlálás, valamint az akusztikus felmérés. A felmérés az álló és a folyóvizek mentén száz méteres szakaszokon történik, ahol a kutatók feljegyzik az egy sávban vagy foltban megfigyelt fajokat és azok egyedszámát, majd az így kapott eredményeket területarányra vetítik.

 Gyepi béka

Gyepi béka

Mivel egy-egy helyszíni bejárás során nem valószínű, hogy minden faj kellő arányban bukkan elő, vagy szólal meg, egyes fajok esetében (pl. gyepi béka, erdei béka, barna varangy) a lerakott petecsomók, zsinórok számával kiegészítve becsülhető az adott kétéltűfaj állománynagyságra.

Tíz éves a monitoring program

A hazánkban előforduló hüllők és kétéltűek mindegyik faja védett, három hüllő fajunk pedig fokozottan védett (pannongyík, rákosi vipera, haragos sikló). Elsősorban ez indokolta, hogy az immár tíz éve zajló Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében ezeknek a fajoknak a monitorozását is elkezdődjön..

A program keretében hüllőkön és a kétéltűeken kívül számos értékes hazai élőhely típus és veszélyeztetett faj monitorozása zajlik. Ide tartoznak többek között a szikes területek, a vizes élőhelyek, az erdőrezervátumok és Natura 2000 jelölőfajok. A program célja az egyes területeken és az egyes fajoknál zajló változások folyamatos nyomon követése, illetve szükség esetén védelmi lépések kidolgozása.

 Pannongyík

Pannongyík

A kétéltűek és a hüllők monitorozása 2001-ben indult öt helyszínen: az Őrség-Vendvidéken, a Pilis-Visegrádi hegységben, az Ócsai-turjánosban, a Gödöllői-dombvidéken és az Aggteleki-hegységben. Tavaly a monitorozásba bevont területek listáját tovább bővítették a somogyi Baláta-tóval, idén pedig a Bodrogzug és Zemplén is felkerült a kétéltűek és a hüllők szempontjából vizsgált területek közé.

„A hazai program európai viszonylatban is egyedülálló” – hangsúlyozza Bakó Botond. „Egyetlen EU-tagállamban sincs ilyen átfogó, és az ország területét ennyire lefedő biodiverzitás-monitorozó rendszer. A program jövőbeni sikere azon múlik, hogy sikerül-e biztosítani a folyamatos adatgyűjtést, megfigyelést.”

Fotók: Szalamandrák, Foltos szalamandra, Gyepi béka, Pannongyík: Forrásy Csaba; Sárgahasú unka: Free photos of nature (www.free-nature-photos.org)

Hozzászólások

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket