60 napig oxigén nélkül

Az ikrázó fogaspontyok egyik faja, az Austrofundulus limnaeus, időszakos pocsolyákban, tavacskákban él Venezuela száraz vidékein. Az időszakos kiszáradásokat az embriók az iszapba fúródva vészelik át, ahol jószerivel az összes oxigént elhasználják a mikrobiális folyamatok.

Jason Podrabsky, az oregoni Portlandi Állami Egyetem összehasonlító élettannal foglalkozó kutatója munkatársaival megvizsgálta, mennyi ideig bírják e halfaj embriói oxigén nélkül. Az ikrázó fogasponty embrióit oxigénmentesen lezárt üvegfiolákba tették, majd bizonyos idő után kivéve őket, elemezték, hány maradt életben közülük.

62 nap elteltével még az embriók fele föléledt, ha oxigénhez jutott. Az oxigénhiányt jól tűrő utánuk következő gerincesek – a teknősök és egy kárászfaj – is csak néhány napig maradnak életben oxigén nélkül.

Podrabsky azt tapasztalta, hogy az ikrázó fogasponty embrióinak szervezetében rendkívül lassan halmozódik fel a tejsav (laktát), az anaerob (oxigén hiányában végbemenő) anyagcsere végterméke. Ez arra utal, hogy a halak azért bírják ilyen sokáig oxigén nélkül, mert rendkívül alacsony szintre csökkentenik az anyagcseréjük ütemét.

Podrabsky jelenleg azt vizsgálja, mely gének felelősek az anyagcsere lelassulásáért. Ha megtudják, hogyan sikerül életben maradnia a halnak, akkor ez magyarázatot adhat az emberi szövetek oxigénhiányra adott válaszreakcióira, például szívinfarktus esetén, mondja a kutató.