Ünnepelhetjük a Dunát, de a pezsgőbontás még korai!

A Dunát méltán nevezhetjük Európa ütőerének, hiszen 10 ország népét és kultúráját kapcsolja össze. 20 millió ember ivóvízellátását biztosítja, 5000 állatfajnak ad otthont, valamint kikapcsolódási lehetőségeket nyújt.

Több mint egy évszázadon át bántalmaztuk; a különböző beavatkozások révén elvesztette árterei 80 százalékát, halállománya megcsappant. Az utóbbi húsz évben újra elkezdtük megbecsülni, melynek pozitív hatásai már láthatóak – áll a WWF sajtóközleményében. A sikertörténet itt megállhat, a folyó most mederátalakítással járó újabb gyötrelmek elé néz.

A vízminőség javult

Az Európai Unió Víz Keretirányelve, – melyet fokozatosan kiterjesztenek a Duna teljes szakaszán, beleértve a nem EU országokat is – kezdi javítani a vízminőséget és a Duna ökológiai állapotát. Vannak olyan szakaszai, ahol hosszú évek után ismét lehet fürödni. A Budapesten épülő szennyvíztisztító működésbe lépése után várhatóan még jobb lesz a helyzet.

Új remények ébredtek a folyó értékes ártéri területeinek megőrzése és helyreállítása terén is. Az egyre nagyobb károkat okozó áradások és az egykori ártéren folytatott intenzív mezőgazdasági termelés összeomlása következtében az illetékes hatóságok felismerték, hogy a sértetlen állapotban megőrzött vizes területek értékesebbek, mintha lerombolnák őket. Hazánkban a közelmúltban Gemencen kezdtek bele árterek helyreállításába és a túlzott szervesanyag-szennyezés csökkentésébe.

A folyó utolsó 1000 km-nyi szakaszán Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna kormányai elkötelezték magukat Európa eddigi legnagyobb léptékű folyóvédelmi programja mellett, amely közel 1 millió hektár védett területet és 240 ezer hektár helyreállított árteret jelent majd.

A legveszélyeztetettebb folyó

A biztató eredmények mellett sajnos komoly, aggodalomra okot adó történések is elkezdődtek, melyek elegek voltak ahhoz, hogy a WWF márciusban a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója közé sorolja a Dunát.

Az Európai Unió támogatásával olyan beavatkozásokat és mederátalakításokat terveznek, melyek miatt az élő folyó hamarosan nem lesz több, mint egy hajózócsatorna – szól a WWF közleménye. A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T, Trans-European Transport Network) célja az Unión belüli piac fellendítése, a nyugati és a közép-kelet-európai tagállamok piacának összekapcsolása.

A Duna több mint 1000 kilométernyi szakaszán – többek között a teljes magyarországi szakaszon – fognak beavatkozni, medret mélyíteni vagy különböző műszaki megoldásokkal duzzasztani. Ezek károsíthatják a Duna élővilágát, tönkre tehetik a tájképet, árvízi kockázatot okoznak, és veszélyeztetik az ivóvízforrásainkat.

A mederelterelés miatt Szlovákia továbbra is elvonja a Szigetköztől a víz jelentős részét, melynek ügyében még mindig nincs megegyezés a két állam között. A természetvédelmi szervezet szerint a küzdelemnek az élővilág látta és látja kárát.

A hajózást alakítsuk a folyóhoz, ne a folyót a hajókhoz!

Elavult, drága és szükségtelen beavatkozásokat terveznek, hogy mélymerülésű hajók járhassanak a Duna teljes hosszán, holott Magyarország számára a vízmélység növelése a legkevésbé előnyös. Helyette modernebb flottával, a kikötői infrastruktúra és informatika fejlesztésével, helyes áruforgalom-szervezéssel kellene növelni a folyóvízi fuvarozás hatékonyságát, ami a közútról leveszi a terhek egy részét – javasolja a WWF.

“A WWF álláspontja az, hogy a teherszállítás célú vízi közlekedés fejlesztése ne okozzon ökológiai károkat, például árterek, folyómeder pusztulását” – hangsúlyozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. “A kizárólagosan meder-átalakításra épülő hajóútfejlesztést nem tartjuk elfogadhatónak és hosszú távon fenntarthatónak.”

Forrás: WWF Magyarország >>

Linkajánló: