Mentik a túzokfiókákat a kombájnok elől

Idén pár héttel korábban kezdődtek a betakarítási munkálatok, a túzokcsibék viszont a melegtől nem nőnek gyorsabban, így a túzokvédelmi szakemberek egész nap kint vannak a földeken, és próbálják menteni az arató- és kaszálógépek előtt lapuló fiókákat.

Az egész világon veszélyeztetett túzok előszeretettel fészkel agárterületeken, főleg lucerna- és gabonatáblákban, ahol egyszerűen egy talajmélyedésbe rakja tojásait. Április végétől három hónapig a túzokszaporulatra különösen ügyelnek a természetvédelmi szakemberek, mert vegyszerezés közben a traktorkerekek, betakarítás idején pedig a kaszák veszélyeztetik a ritka madár tojásait és fiókáit.

A Kiskunságban – a legnagyobb hazai túzokélőhelyen – idén sok fióka kikelt, ami már önmagában is nagy eredmény, hisz a tojások túlélték a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, nem fedezték fel a ragadozók, nem törték fel a varjak, sikeresen kikeltek belőlük a fiókák, de az igazi megpróbáltatás, még csak most következik.

A pár hetes túzokcsibék most még nagyon kicsik, egyelőre nem tudnak repülni, csak futkosnak a barázdák között. Ha ilyenkor valami veszélyezteti a családot, a tojó kiadja a parancsot: lapíts! és a fiókák, kiváló rejtőszínüknek köszönhetően egy szempillantás alatt láthatatlanná válnak. A tojó elrepül, de később, a veszély elmúltával visszatér, hisz ebben az időszakban nagyon erősen kötődik fiókáihoz.

Nincs könnyű dolga a természetvédelmi szakembereknek és a kombájnosoknak, ha meg akarják menteni a fiókákat. Ha észreveszik a felrepülő madarat, és kiszállnak szétnézni, gyakran hiába meresztik a szemüket, úgy látják, hogy a gép előtt nincs semmi: se fészek, se madár. Ha ilyenkor továbbmennek, nagy eséllyel lekaszálják a túzokcsibéket.

A legjobb, amit tehetnek, hogy egy kerülővel, kb. 1 hektárt kihagynak az aratásból ott, ahol a madarat felrepülni látták, mert szinte biztos, hogy a röpképtelen csibék is ott lapulnak valahol. Ha ily módon sikerült megfelelő védőzónát kialakítani, akkor a tábla többi részében zavartalanul folyhat az aratás, a tojó pedig visszatérhet, és biztonságos helyre vezetheti a csibéket.

A túzokcsibék eleinte kizárólag apró gerinctelen állatokkal táplálkoznak, később pedig, mint a kifejlett madarak, zöld növényeket, gyom- és gabonamagvakat, rovarokat, férgeket, csigákat, apró rágcsálókat, gyíkokat is esznek. Egészen 1 hónapos korukig csak gyalogolni tudnak, 4-5 hetesen kezdik a szárnypróbálgatást, és 6 hetesek, amikor már képesek odébbröppenni egy másik táblába, ha veszélyt éreznek.

Egymilliárd túzokvédelemre

A túzokok hazai védelmét az ország kilenc túzokélőhelyén az Európai Unió finanszírozza az úgynevezett LIFE Nature természetvédelmi alapból. Mivel hazánkban él Közép-Európa legerősebb állománya – mintegy 1300 példány – Magyarország szerepe kulcsfontosságú a faj megőrzésében.

Nem véletlen, hogy a több mint egymilliárdos költségvetéssel gazdálkodó LIFE túzokvédelmi program jelenleg az egyik legnagyobb uniós támogatású természetvédelmi program Magyarországon.

Az intenzív mezőgazdálkodás az állománycsökkenés legfőbb oka

A túzok (Otis tarda) a mérsékelt övi füves puszták lakója, s egyben Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A tojók súlya 4-6 kg, az öreg kakasoké akár a 16 kg-ot is elérheti. Kontinensünkön az egykor összefüggő élőhelye feldarabolódott, s mára Nyugat-Európa legtöbb országából – Spanyolország és Portugália kivételével – kipusztult.

A túzok állománya az elmúlt évtizedekben hazánkban is jelentősen megfogyatkozott, a korábbi 3000-ről 1200-1300 példányra csökkent. A csökkenésért legfőképpen az intenzív, nyereségorientált mezőgazdasági termelés tehető felelőssé, bár az állomány összeomlásában kétségkívül nagy szerepe van a vonulási veszteségeknek is.

A túzok, mint világszerte veszélyeztetett faj, több nemzetközi egyezmény védelme alatt áll, Magyarországon pedig a legmagasabb védelmi kategória óvja: fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.

Forrás: MME >>

Kapcsolódó cikkeink: