Meglepetés Vietnamban
A ritka szürkelábú karcsúmajom eddigi legnagyobb populációjára akadtak a tudósok Vietnam egyik távoli vidékén, így megnövekedett a remény, hogy a veszélyeztetett faj egyelőre elkerülheti a kihalást.
A világ 25 legveszélyeztetettebb főemlőse közé sorolt fajt korábban csupán öt központi helyzetű vietnami megyében figyelték meg. Eddig azt feltételezték, hogy 1000-nél kevesebb egyede létezik, és mostanáig csak egyetlen 100 állatnál többet számláló állományát ismerték. A távoli Quang Nam tartományban a közelmúltban felfedezett populáció azonban legalább 116 egyedből áll.
„A mostani fölfedezés a populáció mérete miatt izgalmas és jelentős” – írja közleményében Barney Long, a WWF vietnami programján dolgozó természetvédelmi biológus. – „Nagyon ritkán fordul elő, hogy ilyen nagyságú és egyedszámú állományt fedeznek föl ilyen kis területen, különösen egy kihalás szélén álló fajét.”
A szürkelábú karcsúmajmot (Pygathrix cinerea) 1997-ben írták le először. A cerkóffélék családjába tartozó majmok pofája krém- és barackszínű, szájuk körül fehér színnel. Hátuk, hasuk és végtagjaik szürkék, kezük fekete. Fejükön szürke bóbiták vannak, farkuk és bajszuk fehér. Idejük jelentős részét a fakoronákban töltik, ahol gyümölccsel és levelekkel táplálkoznak.
Vietnam sok más főemlőséhez hasonlóan populációjukat jelentősen csökkenti a vadászat és – kisebb mértékben – az élőhelyek elvesztése. A Természetvédelmi Világszövetség 2006-os becslése szerint Vietnam főemlősfajainak és –alfajainak 65 százaléka veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett, e miatt az ország főemlősvédelmét az egyik legmagasabb globális fontossági kategóriába sorolták.
A WWF már régóta tanulmányozza Quang Nam tartomány 1334 hektáros területét, ahol most az új majompopulációra is rábukkantak. A természetvédelmi szervezet azt javasolja, hogy a területet nevezzék ki faj- és élőhelyvédelmi területté, aminek révén betiltanák a vadászatot és megakadályoznák, hogy az erdőt ültetvényekké alakítsák.
„A tartományban sok fontos terület található, és a kormányzat mérlegeli, melyiket nyilvánítja védetté” – nyilatkozta a WWF biológusa a védelemre javasolt négy vidékről. – „Jómagam nyilvánvalóan azt szeretném, ha mind a négyet védetté nyilvánítanák, de mérlegelniük kell, hogy mit nyer a tartomány a biodiverzitás megőrzésével, és mit veszít például a fakitermelésből származó jövedelem kiesésével és hasonlókkal.”
Csökkent a tengeri teknősökre leselkedő orvvadászat veszélye
1990-2020 között a becslések szerint 1,1 millió tengeri teknős vált az orvvadászat áldozatává, mára azonban csökkent ez a veszélyforrás.
Fedeles hulladékgyűjtők a guberáló madarak ellen
Ismert jelenség, hogy az ősz közeledtével még több madár húzódik be a városokba, így Budapestre is, táplálékot remélve.
Szép röptű ragadozó madarak
A kitárt szárnyával fenségesen repülő sólymom az ókori egyiptomiak kultikus madara volt, de a szabadság, az erő és a hatalom szimbólumaként is találkozhatunk vele.
Élete volt az orrszarvúk védelme – 2. rész
A kiskunmajsai Bedő Orsolya hat évet töltött a kelet-afrikai Malawiban, ahol rinocérosz-kutató férjével, Gyöngyi Krisztiánnal a keskenyszájú orrszarvúk vádelmével valamint a helyi közösségek oktatásával foglalkoztak. Cikkünk első felében megtudtuk, hogyan kerültek Afrikába, mivel foglalkoztak, most az utolsó évekről és a tragikus ruandai hónapokról beszélgetünk.
Kolbásszal vadásztak a barlangi futrinkára
A bogarat 20 éve fedezték fel, nemrégiben alaposabb vizsgálatnak vetették alá a fajt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
