Fotó a partra vetett óriáskalmárról
Nyolcméteres óriáskalmárt vetett partra az óceán az ausztráliai Tasmaniában. A 250 kilós tetem az egyik legnagyobb, amit valaha találtak.
A lábasfejű maradványait egy járókelő fedezte fel kedden, esti sétája közben a Strahan város melletti Ocean Beach-en. Az állat karjai súlyosan sérültek, pontos nagyságát ezért nem is lehet megállapítani. Törzse 2 méter széles, teljes hossza pedig elérhette a 8 métert.
Az óriáskalmár (Architeuthis) 15-20 méteres hosszúságával a legnagyobb gerinctelen állat, és röplabdanagyságú szeme is rekordnak számít. Ragadozó, hallal táplálkozik és gyakran saját fajtársait is elejti. Az ausztrál partok közelében jellemzően gránátoshalra vadásznak a kontinentális talapzat hideg vizében.
Tél közepén érkeznek, nyomukban az ámbráscetekkel, amelyeknek kedvenc eledele éppen az óriáskalmár. Sokáig a kutatók az ámbráscetek gyomrából kioperált óriáskalmárokat ismerték csak közelről. Az állatot természetes környezetében először csupán 2005-ben sikerült megfigyelni és lefilmezni.
Az óriáskalmárokat egykor tengeri kígyóknak nézték, valószínűleg azért, mert nem volt alkalom jól megfigyelni azokat, hiszen általában ritkán bukkannak fel a felszínen, többnyire 200-1000 méter mélységben élnek. Súlyuk elérheti az 1000 kilogrammot is. A valaha megtalált legnagyobb példány 18, 5 méter hosszú volt, 1880-ban bukkantak rá Új-Zélandon.
Az óriáskalmár nemi életét sokáig meglehetős homály övezte, új-zélandi és német kutatók azonban kimutatták, hogy a faj biszexuális. A szokásra az a magyarázat, hogy a faj egyedei nagyon ritkán találkoznak, a hím ezért nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy szaporítónedvét belespriccelje fajtársába, bármilyen nemű is.
Kapcsolódó cikkünk:
Tényleg nincsenek cápák a horvát vizekben?
Miért nincsenek már cápák a horvát partok közelében? Valóban eltűntek, vagy csak megváltoztak a szokásaink, és emiatt kevésbé észleljük őket? Esetleg egyes cápafajok száma fogyatkozott meg?
Sétáló halakat figyeltek meg a tenger mélyén
A kutatók olyan viselkedést dokumentáltak egy halfajnál, amelyhez hasonlót eddig nem írtak le.
Menekülnek a lepkék a klímaváltozás elől
A világon minden tizedik lepkefaj elterjedési területe megváltozott, ez elsöprő többségben a klímaváltozáshoz és az extrém időjáráshoz köthető.
Rejtélyes, úszó erdőt figyeltek meg egy kanadai tavon
A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, miként alakulhatott ki a szigetszerű képződmény.
Ritka vendég Magyarországon: csigaforgató bukkant fel Balatonfenyvesnél
A csigaforgató tengerpartok mentén költ, Magyarországon átvonuló vendégnek számít.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
