Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé2020. október 28., szerda
Természet

A vetési varjak „kezében” van a kék vércsék sorsa?

2007.07.23.Admin
National Geographic Magyarország

Hazánkban található a Föld egyik legjelentősebb kék vércse állománya. A faj fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen a vetési varjútelepek megőrzése, valamint új információk gyűjtése az életmódjukról. Ez utóbbit szolgálja az egy hónapja indult rádiós nyomkövető program.

Július folyamán 14 kék vércsét szereltek fel rádiós nyomkövetővel a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai és önkéntesei, azért, hogy információt gyűjtsenek a madarak zsákmányszerzési szokásairól.

A megjelölésre “A Kék vércse védelme a Pannon régióban” nevű LIFE-Nature projekt keretében került sor. A vizsgálat középpontjában jelenleg a Vásárhelyi és Csanádi Puszták Natura 2000 terület áll. Maga a nyomkövetés valamint az előkészítés (élőhelytérképezés) nagyon sok munkát és embert igényel, ezért a vizsgálatot idén csak még egy további helyszínre terjesztik ki (Heves megyében), de jövőre várhatóan újabb területeket is bevonnak.

A szakemberek a megjelölt madarak vadászati és táplálkozási szokásait vizsgálják, arra keresik a választ, hogy mely élőhely típusokon vadásznak gyakrabban, és mivel táplálkoznak a kék vércsék. Ezek nélkülözhetetlen információk a faj megőrzési tervének kidolgozásához.

Drasztikus állománycsökkenés

Minderre azért van szükség, mert a kék vércse (Falco vespertinus) hazai állománya az 1980-as évek óta közel harmadára csökkent. Míg az 1950-es években 2200-2500, 1980-as években 2000-2200 pár fészkelt hazánkban, az 1990-es évek második felében ez a szám már 1200-1500 párra csökkent. Napjainkban pedig alig 700 fészkelő párt tartanak nyilván – mondta a National Geographic Onlinenak Rév Szilvia, a Life-projekt munkatársa.

Ez a fokozottan védett síkvidéki madarunk elsősorban az Alföldön él, olyan területeken, ahol fészkeléshez alkalmas kisebb facsoportok is vannak. Dunántúlon csak nagyon kis állománya található.

A vetési varjútelepek lakói

A kék vércse nagyon jó példája annak, hogy az ökoszisztéma milyen érzékeny és összefüggő rendszer, és ha valahol beavatkozunk, nem tudhatjuk pontosan, hogy milyen közvetett hatást érünk el egy másik területen vagy fajnál. A kék vércse visszaszorulása ugyanis részben annak rovására írható, hogy a vetési varjú állománya jelentősen visszaesett, mivel ez utóbbit kártevőként tartották számon, és kíméletlenül irtották. A kék vércsének viszont a léte függ a vetési varjútól, hiszen annak fészektelepeit használja költéshez. A vetési varjúfiókák már májusban kirepülnek, a kékvércse csak ezt követően rakja le a tojásait a varjúfészekbe.

Ezért a kék vércse telepek előfordulása kifejezetten a varjútelepekhez kötődik, de mivel számuk elenyésző a varjakéhoz képest, nem jelentenek konkurenciát a fészekfoglalás szempontjából. A kék vércsék néha magányosan is előfordulnak, de ilyenkor sem saját építésű fészekben költenek, hanem leginkább a dolmányos varjúéba vagy a szarkáéba költöznek be.

 Fotó: Palatitz Péter

Fotó: Palatitz Péter

Tehát a vetési varjú állományának csökkenése – az irtás valamint a fészkelésre alkalmas pusztai facsoportok eltűnése miatt – okozta a kék vércse visszaszorulását. Ehhez hozzájárult a táplálkozóhelyek csökkenése, melynek oka az intenzíven művelt területek növekedése, a beépítés valamint a legeltetés megszűnése volt. Továbbá a középfeszültségű vezetékek okozta pusztulások is számottevőek az egyre kisebb állomány miatt – tette hozzá a szakértő.

Új információk szükségesek a kék vércse életmódjáról

A Life-program keretében alkalmazott rádiós nyomkövetés jelentősen különbözik többek között a fekete gólyák révén ismertté vált műholdas nyomkövetéstől, ugyanis az előbbinél ténylegesen is a madarak nyomába kell szegődni, ahhoz hogy a szakemberek pontos képet kapjanak a madár mozgásáról és a zsákmányról. Egy-egy vércsére három-három kutató jut. Míg az egyik a fészket figyeli, ketten autóval (és távcsővel) követik a kirepült madár útját.

A madarak mozgását a rádióadókkal legfeljebb pár tíz kilométeres körzetben lehet követni, vagyis a műholdas nyomkövetéssel szemben ez a módszer csak a fészkelési területen való mozgás megfigyelésére és nem a vonulás kutatására szolgál.

 Fotó: Tihanyi Gábor

Fotó: Tihanyi Gábor

Számos fészekodut helyeztek ki a madaraknak

A rádiós követés csak az egyik eleme a kék vércse védelmi programnak. A másfél éve indult projekt keretében az MME és a nemzeti parkok szakemberei költőládákat helyeztek ki, amelyeket rendszeresen ellenőriznek. Több helyen is sor kerül középfeszültségű vezetékek szigetelésére.

Számos fiókát és felnőtt egyedet színes gyűrűvel jelöltek meg, ami lehetővé teszi, hogy messziről is könnyen beazonosítható legyen egy-egy egyed, így jó esetben több éven át is figyelhetik mozgásukat, vizsgálhatják életmódjukat.

Mivel a kék vércsék fennmaradása erősen függ a vetési varjú állomány helyzetétől, ez utóbbi faj védelme kiemelt szerepet kap a kékvércse védelmi programban. Bár a vetési varjú hazánkban már 2001óta védett, komoly szemléletformálásra van még szükség az érintett területeken.

A hazai kék vércse védelmi program világviszonylatban is jelentős, ugyanis Oroszország, Ukrajna és Románia mellett nálunk fordul elő a legnagyobb számban ez a faj. A kék vércse helyzete a szomszédos Romániában sem biztatóbb, de az ott élő állomány helyzetét még az is nehezíti, hogy a vetési varjú ott nem áll védelem alatt. A Life-program keretében a két országban közös, határon átnyúló együttműködés zajlik a faj megőrzéséért.

Hozzászólások

Magyar sikerrel zárult a vidám állatfotók nemzetközi versenye

Magyar sikerrel zárult a vidám állatfotók nemzetközi versenye

A versenyen mindkét magyar döntős kiváló eredményt ért el, amelyhez gratulálunk!

Ezek lettek 2020-ban a világ legjobb rovarfotói

Ezek lettek 2020-ban a világ legjobb rovarfotói

A Luminar Bug Photography Awards 2020-as győztesei közt gratulálhatunk Máté Bence második helyezésének is.

Milyen jövő vár a krillre?

Milyen jövő vár a krillre?

Az antarktiszi vizekben honos apró rákocska nemcsak az ökoszisztéma egyik alappillére, hanem egyre népszerűbb számos emberi felhasználásban is.

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Rekord emelkedést mutat a két madárfaj létszáma a nemrégiben elvégzett átfogó felmérés alapján.

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket