Aknakereső méhek
Méheket próbál aknakeresésre tanítani trinitrotoluol (TNT) robbanóanyag segítségével Nikola Kezic, a zágrábi egyetem agrárprofesszora.
A horvát professzor el akarja érni, hogy a rovarok a földeken is fölismerjék a robbanóanyag szagát. Az 1991-ben kezdődött dél-szláv háború idején három millió taposóakna került a földbe Horvátországban, és még mindig több százezer veszélyes robbanószerkezetet rejt a föld, különösen a mezőgazdaságáról híres Kelet-Szlavóniában.
Az Egyesült Államokban, a Montanai Egyetemen 1999-ben kísérleteztek először méhek betanításával. Elaknásított területre két méhkast telepítettek mintegy 20 ezer méhvel, de nem volt egyértelmű a siker, mert a környezeti tényezők nagymértékben befolyásolták a rovarokat. Két és fél évvel később az amerikai hadsereg aknakereső programjába 75 munkatárs kapcsolódott be, darazsakkal próbálkoztak, és ők tehetségesnek mutatkoztak.
A bizakodó kutatók szerint akár 10 perc alatt be lehet a darazsakat tanítani az aknakeresésre. Párizsban, a Charles de Gaulle repülőtéren 2004-ben méheket 15-18 hónapig treníroztak arra, hogy fölismerjék az esetleg csomagokba rejtett robbanószer szagát. 2005-ben már a méhek tesztrepüléséről számolt be a sajtó, de a további hírek elmaradtak.
Kezic professzor Zágrábban folytatja az aknakereső kísérleteket méhekkel.
Kapcsolódó cikkeink:
Egy parazita, amely hosszabb életűvé tesz
A paraziták talán a világ legizgalmasabb élőlényei, bár
Csökkent a tengeri teknősökre leselkedő orvvadászat veszélye
1990-2020 között a becslések szerint 1,1 millió tengeri teknős vált az orvvadászat áldozatává, mára azonban csökkent ez a veszélyforrás.
Fedeles hulladékgyűjtők a guberáló madarak ellen
Ismert jelenség, hogy az ősz közeledtével még több madár húzódik be a városokba, így Budapestre is, táplálékot remélve.
Szép röptű ragadozó madarak
A kitárt szárnyával fenségesen repülő sólymom az ókori egyiptomiak kultikus madara volt, de a szabadság, az erő és a hatalom szimbólumaként is találkozhatunk vele.
Élete volt az orrszarvúk védelme – 2. rész
A kiskunmajsai Bedő Orsolya hat évet töltött a kelet-afrikai Malawiban, ahol rinocérosz-kutató férjével, Gyöngyi Krisztiánnal a keskenyszájú orrszarvúk vádelmével valamint a helyi közösségek oktatásával foglalkoztak. Cikkünk első felében megtudtuk, hogyan kerültek Afrikába, mivel foglalkoztak, most az utolsó évekről és a tragikus ruandai hónapokról beszélgetünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
