Aknakereső méhek
Méheket próbál aknakeresésre tanítani trinitrotoluol (TNT) robbanóanyag segítségével Nikola Kezic, a zágrábi egyetem agrárprofesszora.
A horvát professzor el akarja érni, hogy a rovarok a földeken is fölismerjék a robbanóanyag szagát. Az 1991-ben kezdődött dél-szláv háború idején három millió taposóakna került a földbe Horvátországban, és még mindig több százezer veszélyes robbanószerkezetet rejt a föld, különösen a mezőgazdaságáról híres Kelet-Szlavóniában.
Az Egyesült Államokban, a Montanai Egyetemen 1999-ben kísérleteztek először méhek betanításával. Elaknásított területre két méhkast telepítettek mintegy 20 ezer méhvel, de nem volt egyértelmű a siker, mert a környezeti tényezők nagymértékben befolyásolták a rovarokat. Két és fél évvel később az amerikai hadsereg aknakereső programjába 75 munkatárs kapcsolódott be, darazsakkal próbálkoztak, és ők tehetségesnek mutatkoztak.
A bizakodó kutatók szerint akár 10 perc alatt be lehet a darazsakat tanítani az aknakeresésre. Párizsban, a Charles de Gaulle repülőtéren 2004-ben méheket 15-18 hónapig treníroztak arra, hogy fölismerjék az esetleg csomagokba rejtett robbanószer szagát. 2005-ben már a méhek tesztrepüléséről számolt be a sajtó, de a további hírek elmaradtak.
Kezic professzor Zágrábban folytatja az aknakereső kísérleteket méhekkel.
Kapcsolódó cikkeink:
Magyar természetfotósokat is díjaztak egy nemzetközi versenyen
Az idén indított pályázatnak tíz köre lesz, a mostani volt az ötödik.
Élőben nézhetjük a lazacra váró medvéket
Az alaszkai Katmai Nemzeti Park híres a folyókban, főként a vízeséseknél lazacra váró medvékről.
Apró csodát tartogat a Széki-erdő
A pár éve felfedezett lágylevelű zörgőfű (Crepis mollis subsp.hieracioides) fotózására indultam a minap.
Öt új növényfajt találtak Bolíviában
Jacquemontia cuspidata Forrás: Kew Bulletin &
Ez a világ legkisebb lepkéje
A Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
