Új állatházban látható Délkelet-Ázsia élővilága

Új állatház nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A délkelet-ázsiai élővilágot bemutató létesítményben számos veszélyeztetett faj is bemutatásra kerül, köztük olyanok is, amelyeket eddig nem láthatott az Állatkert közönsége.
![]() |
|
Csütörtökön vehette birtokba a közönség a Xántus János Házat. A neves zoológusról, utazóról és néprajzkutatóról, az Állatkert egykori igazgatójáról elnevezett állatház Délkelet-Ázsia, ezen belül is leginkább az indonéz szigetvilág élővilágába enged betekintést. Az újjászületett létesítményt őexcellenciája Mangasi Sihombing, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete, őexcellenciája Illés Mihály úr, Magyarország jakartai nagykövete, dr. Demszky Gábor, Budapest Főváros főpolgármestere, valamint dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója nyitotta meg.
A Xántus János Ház épületét 1952-ben, a Fővárosi Tervező Iroda által készített tervek szerint alakították ki. Eredeti funkciója madártelelő volt: a nyaranta külső röpdékben élő madarakat ebben az épületben teleltették. A háború után azért volt szükség a kialakítására, mert a Dózsa György út szélesítésével összefüggő területvesztéskor a régi – a háborúban egyébként is romossá vált – madártelelőt ugyancsak elvesztette az Állatkert.
Az épület évtizedeken át madártelelőként működött, majd 1999-től kezdve a „Természet Ékszerei” elnevezésű bemutatóhelynek adott otthont. A színpompás hüllők és kétéltűek mellett továbbra is tartottak benne madarakat, és részben megmaradt a teleltető hely funkció is. A 2006-ban elkészült létesítmények, köztük a Papagáj-lak és a Pápuaház, kiváltották a madártelelő funkciót, így az épület felújítása és átépítése során időszerű volt egy új bemutatási koncepció kidolgozása. Így lett az egykori madártelelő épületéből Xántus János Ház.
A épület felújításával, korszerűsítésével párhuzamosan megnövelték az ablaknyílások méretét is: így több fény jut be a házba, és a madarak, köztük a viszonylag nagy testű koronás galambok is, kijárhatnak az épület belső teréből a külső röpdébe. Teljesen új az épület belső kialakítása: a bemutató terráriumokon kívül úgynevezett immerziós röpdék készültek, amelyek jellegzetessége, hogy a közönség akár be is sétálhat a madarak közé.
A bemutatott fajok közül különleges figyelmet érdemel a kritikusan veszélyeztetett bali seregély. Az indonéziai Bali szigetén, alig 40 négyzetkilométernyi területen él. Mint egyedül itt őshonos, endemikus faj, sohasem volt belőle sok: száz évvel ezelőtt 300 és 900 közöttire becsülték egyedszámukat. Számuk azóta lényegesen lecsökkent. Néhány évvel ezelőtt már csak alig tíz madár élt vadon, de újabban számuk ismét növekvőben van. Ennek ellenére még mindig kritikus a faj helyzete, éppen ezért a budapesti állatkert is csatlakozott a faj megmentését szolgáló nemzetközi tenyészprogramhoz.
A nyugati koronásgalambot, ha helyzete nem is kritikus, sebezhetőnek tartják a természetvédelmi szakemberek. A legnagyobb testű galambnak számító állatfajról az európai állatkertek közös törzskönyvet vezetnek. Két közeli rokonfajával együtt Új-Guinea szigetének erdőségeiben honos: ez a faj éppen a sziget Indonéziához tartozó nyugati felében él.
Érdekes előtörténete van a borneói folyamiteknős bemutatásának. Az első állat ugyanis az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által meghirdetett teknősvédelmi kampány keretében került Budapestre. Ezt a fajt komolyan veszélyezteti az illegális kereskedelem, és a csempészet, ezért a délkelet-ázsiai országok hatóságai komoly erőfeszítéseket tesznek a feketepiac visszaszorításáért. A lefoglalt teknősök egy részének – amelyeket a származási hely ismeretének hiánya, vagy egyéb ok miatt nincs mód visszajuttatni a szabad természetbe – állatkertekben kerestek férőhelyet a hatóságok. A teknősvédelmi kampány keretében az európai állatkertek ebben a kérdésben is együttműködnek a helyi hatóságokkal, így sok lefoglalt állat elhelyezésének megoldásában a szövetség tagságába tartozó állatkertek is segítséget nyújtottak. A 2005-ben Budapestre került termetes hímet – több társával együtt – Hongkongban foglalták le a hatóságok.
A bemutatott állatfajok közül említést érdemel még az óvilági majmok közé tartozó, veszélyeztetett jávai langur, amelyet eddig még sohasem láthatott a budapesti közönség. Újdonságnak számítanak a mókuscickányok is. Egy közeli rokon fajt ugyan korábban már bemutatott az Állatkert – legutoljára éppen húsz éve, 1987-ben – de a most beszerzett északi mókuscickányok olyan fajnak számítanak, amely korábban még soha nem élt ebben az intézményben.
![]() |
| ![]() |
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert >>