2008 a Béka éve

Földünk a legnagyobb fajpusztulási krízissel néz szembe a dinoszauruszok kihalása óta – ez a gondolat is elhangzott azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyet az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége vezető tisztségviselői tartottak a szervezet budapesti konferenciájának zárásaként. A kétéltűek fennmaradását fenyegető veszélyek miatt a világ vezető természetvédelmi szakemberei útnak indították a „Kétéltű Bárka” (Amphibian Ark) elnevezésű programot, amelynek keretében a 2008-as esztendő a „Béka éve” lesz a világ természetvédelmében. A program védnökségét David Attenborough vállalta el.

Kétéltű krízis

A Földön élő kétéltűek – békák, gőték, szalamandrák és az ún. lábatlan kétéltűek – fele kipusztulhat az elkövetkező ötven évben. Az ide tartozó csaknem hatezer fajnak egyharmadát kifejezetten fenyegetettként tartja nyilván a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listája, ráadásul mintegy ötszázra tehető ezek közül a kritikusan veszélyeztetett, illetve a vadonban már teljesen kipusztult fajok száma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyi állatcsoport közül a kétéltűek a leginkább fenyegetettek. Nem véletlen, hogy a természetvédelmi szakemberek a szó szoros értelmében kétéltű krízisről beszélnek, amely olyan mértékű fajpusztuláshoz vezethet, amilyenre a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása óta nem volt példa a Föld történetében.

Bár a legtöbb ember számára nem igazán feltűnőek, a kétéltűek – köztük is különösen a békák – igen fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában. A tápláléklánc nagy jelentőséggel bíró résztvevői, hiszen rengeteg más állat táplálékául szolgálnak, ők maguk viszont elképesztő mennyiségű rovart fogyasztanak el. Ez a természet egyensúlya szempontjából is igen fontos, de nem mellékes a mezőgazdaság, a növényvédelem szempontjából sem.

Ezzel együtt a kétéltűek szerepe a gyógyászatban is kiemelkedő jelentőségű. A legtöbb faj bőre olyan anyagokat tartalmaz, amelyek védelmet nyújtanak számos baktériummal és vírussal szemben. Ezek az anyagok az orvostudomány számára is igen fontosak olyan betegségek gyógyításában, kezelésében, mint amilyen például az AIDS. Mivel számos kétéltű faj fő táplálékát a szúnyogok képezik, ezek az állatok korlátozzák bizonyos betegségek, például a malária terjedését is. Emellett a békák és más kétéltűek fontos kulturális szereppel is bírnak, a hozzájuk kapcsolódó hagyományok, mesék és hiedelmek miatt. Bolygónk tehát biológiailag és kulturális szempontból is barátságtalan hellyé válna nélkülük.

Vízre száll a Kétéltű Bárka

A kétéltűek fennmaradását számos veszély fenyegeti. Ezek közül a legsúlyosabb a természetes élőhelyek csökkenése, de a globális klímaváltozás, a környezet, és ezen belül a vizek szennyezése, valamint az ember által behurcolt idegen fajok is érzékenyen érintik ezeket az élőlényeket. Ráadásul a kétéltűek jóval érzékenyebbek a madaraknál és az emlősöknél. Jelentős veszélyeztető tényezőnek számítanak a rajzóspórás gombák (Chytridiomycota) egyes fajai, amelyek agresszív parazitaként támadják meg a kétéltűeket.

A végzetes gombák elterjedése egyértelműen összefüggésben áll az emberi tevékenységgel, ezek a fajok ugyanis a laboratóriumi célokra használt afrikai karmosbékák szállítása során terjedtek el az egész világon. Ráadásul az emberi tevékenység által okozott környezeti stressz sok kétéltűnél csökkenti a gombával szembeni ellenálló képességet.

A kétéltűek fennmaradását fenyegető veszélyeket felismerve a világ vezető természetvédelmi szervezetei, köztük az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége (WAZA), valamint a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Természetvédelmi Tenyésztési Szakértői Csoportja (CBSG) és Kétéltű Szakértői Csoportja (ASG) életre hívták a „Kétéltű Bárka” (Amphibian Ark) elnevezésű programot, amelynek célja, hogy a világ állatkertjei hozzájáruljanak a veszélyeztetett kétéltűek megmentéséhez.

2008 a Béka éve

A „Kétéltű Bárka” program megindítását hivatalosan múlt hét csütörtökén jelentették be Budapesten, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének éves konferenciáját lezáró sajtótájékoztatón. Amint a szervezet vezető tisztségviselői, Gordon McGregor Reid, Jeffrey Bonner és Jörg Junhold kifejtették, a program célja egyrészt az, hogy ellenőrzött állatkerti körülmények között szaporítsák a fenyegetett kétéltű fajokat, majd visszatelepítsék őket a szabad természetbe. A programnak része a szabad természetben folyó védelmi programok előmozdítása is, annál is inkább, mivel a visszatelepítés sikeréhez a vadonban jelentkező veszélyeztető tényezők csökkentésére is szükség van. Ezzel együtt a program céljai között szerepel az is, hogy a kormányzatok, politikusok, döntéshozók, illetve a széles nyilvánosság figyelmét is ráirányítsák a kétéltűek fennmaradását fenyegető krízisre.

A „Kétéltű Bárka” program részeként a 2008-as esztendő a „Béka éve” lesz a világ természetvédelmében. A „Béka éve” kampány védnökségét David Attenborough vállalta el. A világszerte ismert természetfilmes és természettudományos író a sajtótájékoztatóra írt levelében a programban való részvételre buzdít:

„Az állatkertek és akváriumok egész világot átfogó közössége nagy lelkesedéssel vágott bele ebbe a kihívásba, és az egyes intézmények jelentős erőfeszítéseket tesznek a kétéltűek szaporítását megfelelően szolgáló létesítmények fenntartása érdekében. Ennek végrehajtásához azonban politikai és financiális segítségre van szükség az egész világon. Éppen ezért buzdítom Önöket arra, hogy csatlakozzanak a „Béka éve” globális kampányhoz, melynek fő célja, hogy felkeltse az emberek érdeklődését, és segítsen megérteni azokat a veszélyeket, amelyek a kétéltűek fennmaradását fenyegetik.” – olvasható David Attenborough levelében.

WAZA konferencia Budapest Budapesten tartotta 62. konferenciáját az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége (WAZA). Az 1946-ban alapított szervezet, amely összefogja a világ jelentős állatkertjeit és akváriumait, egyike a legjelentősebb természetvédelmi szervezeteknek. A szervezethez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó ezernél is több állatkertet évente 600 millió ember – a világ lakosságának csaknem egytizede – keresi fel. A szervezet tagsága nyolcszáznál több veszélyeztetett vagy fenyegetett faj megmentésében vesz részt, és több állatfajt – köztük az európai bölényt, vagy az ázsiai vadlovat – mentett meg a kipusztulástól. Az augusztus 27. és 30. között megrendezésre került konferencián összesen 220 állatkerti, természetvédelmi szakember vett részt a világ 35 országából. A kétéltű krízis mellett számos egyéb témáról is szó esett, a ritka erszényesek szaporításától kezdve egészen a fakókeselyűk védelméig.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert >>