Alpakacsikó született a Szegedi Vadasparkban
A kis hím alpaka három hete látta meg a napvilágot, jó egészségnek örvend, anyja vigyáz rá, s minden lépését követi. A jövevény koromfekete színéről a Negro nevet kapta - mondta Veprik Róbert, az állatkert igazgatója.
Az alpakák dél-amerikai farmokon, főként az Andokban tenyésztett kérődző háziállatok. Csapatban – egy hím több nősténnyel – élnek, főként nappal aktívak.
Az 55-65 kilogrammos tömegű állatok vérében magas a vörösvérsejtek száma, így alkalmazkodnak a ritka magashegyi levegőhöz. Testüket vastag gyapjú fedi, amely általában fekete vagy sötétbarna, de lehet világos is.
A párosujjú patások közé tartozó állatok augusztusban, szeptemberben párzanak, s a nőstények 11 hónap vemhesség után hozzák világra kicsinyüket. A kilenc kiló körüli súllyal születő csikók általában krémfehéren jönnek a világra, s gyapjuk színe fokozatosan sötétedik. A kicsinyek születésük után néhány órával már követik anyjukat.
Az alpakát ötezer éve háziasították, egyes kutatók szerint a guanakó az őse, mások pedig úgy vélik, a láma és a vikunya keresztezéséből származik. Gyapja igen jó minőségű, finom, meleg, a legtöbbet Peruban termelik belőle. Az alpakát kétévente nyírják, egyszerre 2, 5-3 kilogramm gyapjút ad. Dél-Amerikában az állat húsát, bőrét és tejét is hasznosítják. Mivel gyapja rendkívül értékes, tenyésztését Ausztráliában is elkezdték, s gazdasági jelentősége egyre nő.
Megfejtették a galápagosi gazdag élővilág egyik titkát
A kutatók egy ideje tudják, hogy a víz helyi mozgásai kulcsfontosságúak a Galápagos-szigetek számára, az áramlásokat irányító faktorokat viszont eddig nem ismerték.
Kerítések keserítik meg a vándorló állatok életét
Évente több ezer villásszarvú antilop és öszvérszarvas kerekedik fel a Green River medencéjében, hogy elérjék nyári szálláshelyüket.
Gondoskodás urbánus társbérlőinkről a téli időszakban
Városlakó emberként észrevesszük, hogy több társbérlő is megjelenik körülöttünk, különösen a téli időszakban. A városi vadvilág alkalmazkodik, gyakran hasznot is húz a települések közelségéből.
A cigánycsuk lett a 2021-es év madara
A cigánycsukot (Saxicola rubicola) választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság a a 2021-es év madarának.
Ételmaradékok segíthették a kutya háziasítását
Hogyan lehetséges, hogy az emberek végül háziasították a hasonló prédákra vadászó ragadozókat?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
