Alpakacsikó született a Szegedi Vadasparkban
A kis hím alpaka három hete látta meg a napvilágot, jó egészségnek örvend, anyja vigyáz rá, s minden lépését követi. A jövevény koromfekete színéről a Negro nevet kapta - mondta Veprik Róbert, az állatkert igazgatója.
Az alpakák dél-amerikai farmokon, főként az Andokban tenyésztett kérődző háziállatok. Csapatban – egy hím több nősténnyel – élnek, főként nappal aktívak.
Az 55-65 kilogrammos tömegű állatok vérében magas a vörösvérsejtek száma, így alkalmazkodnak a ritka magashegyi levegőhöz. Testüket vastag gyapjú fedi, amely általában fekete vagy sötétbarna, de lehet világos is.
A párosujjú patások közé tartozó állatok augusztusban, szeptemberben párzanak, s a nőstények 11 hónap vemhesség után hozzák világra kicsinyüket. A kilenc kiló körüli súllyal születő csikók általában krémfehéren jönnek a világra, s gyapjuk színe fokozatosan sötétedik. A kicsinyek születésük után néhány órával már követik anyjukat.
Az alpakát ötezer éve háziasították, egyes kutatók szerint a guanakó az őse, mások pedig úgy vélik, a láma és a vikunya keresztezéséből származik. Gyapja igen jó minőségű, finom, meleg, a legtöbbet Peruban termelik belőle. Az alpakát kétévente nyírják, egyszerre 2, 5-3 kilogramm gyapjút ad. Dél-Amerikában az állat húsát, bőrét és tejét is hasznosítják. Mivel gyapja rendkívül értékes, tenyésztését Ausztráliában is elkezdték, s gazdasági jelentősége egyre nő.
Csökkent a tengeri teknősökre leselkedő orvvadászat veszélye
1990-2020 között a becslések szerint 1,1 millió tengeri teknős vált az orvvadászat áldozatává, mára azonban csökkent ez a veszélyforrás.
Fedeles hulladékgyűjtők a guberáló madarak ellen
Ismert jelenség, hogy az ősz közeledtével még több madár húzódik be a városokba, így Budapestre is, táplálékot remélve.
Szép röptű ragadozó madarak
A kitárt szárnyával fenségesen repülő sólymom az ókori egyiptomiak kultikus madara volt, de a szabadság, az erő és a hatalom szimbólumaként is találkozhatunk vele.
Élete volt az orrszarvúk védelme – 2. rész
A kiskunmajsai Bedő Orsolya hat évet töltött a kelet-afrikai Malawiban, ahol rinocérosz-kutató férjével, Gyöngyi Krisztiánnal a keskenyszájú orrszarvúk vádelmével valamint a helyi közösségek oktatásával foglalkoztak. Cikkünk első felében megtudtuk, hogyan kerültek Afrikába, mivel foglalkoztak, most az utolsó évekről és a tragikus ruandai hónapokról beszélgetünk.
Kolbásszal vadásztak a barlangi futrinkára
A bogarat 20 éve fedezték fel, nemrégiben alaposabb vizsgálatnak vetették alá a fajt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
