Energiapolitika és természetvédelem
Az energiapolitika és a természetvédelem összehangolásáról tartottak konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián az államigazgatási szervek, tudományos szervezetek, gazdasági szereplők és civil szervezetek részvételével. A szervezők célja a fenntartható és biztonságos energiaellátás megteremtése a természetvédelmi érdekek sérülése nélkül.
A szeptember 11-én megrendezett konferencián két nagy témakört vitattak meg a résztvevők az energiapolitika és a természetvédelem kapcsolatában: a finanszírozási kérdéseket és a megújuló energiaforrások hazai kihasználásának lehetőségeit.
A konferencia segít meghatározni azokat az általános érvényű természetvédelmi szempontokat, valamint a szükséges szakmai és társadalmi egyeztetési folyamatokat, amelyek elengedhetetlenek az országos jelentőségű energiapolitikai koncepciók kidolgozása és megvalósítása során.
Az előadások során bemutatták azokat az energetikai fejlesztési irányokat, amelyek az energiapolitikai koncepciók kidolgozása és megvalósítása során különös természetvédelmi figyelmet igényelnek. Szó esett a jelenleg futó energetikai beruházási ügyek kapcsán az eddig tapasztalatokról (engedélyeztetési eljárások menete, környezeti jogi kérdések, beruházói szándékok kommunikálása, szakmai és társadalmi konzultációk, stb.).
A konferencia egyik végkövetkeztetése: nem szabad, hogy az energia előállítása még jobban megterhelje a jelenlegi természeti környezetet és az erőforrásokat, az elővigyázatosságnak és a körültekintésnek feltétlenül előtérben kell lennie. Természetbarát technológiákat alkalmazzunk olyan intenzitással, amely nem veszélyeztetheti az élőhelyek megújuló képességét. Meg kell óvni a talajt, a vizeinket, az erdeinket, ezért az eredeti természeti állapot (víz, talaj, éghajlat, élővilág) megtartásához leginkább igazodó technológiát kell alkalmaznunk.
A megújuló energiaforrások részarányának növelését a teljes felhasznált energiamennyiség csökkentésével egyidejűleg kell megvalósítani. A megújuló energiaforrások is csak akkor szolgálják az éghajlatvédelmet, ha megfelelnek az alábbi kritériumoknak: a teljes életciklusra számított energiamérlegük pozitív, a biológiai sokféleséget nem csökkentik és a társadalmi-szociális fenntarthatóságnak is eleget tesznek. Ezen elveket figyelembe véve a bioüzemanyagok nem kaphatnak prioritást az energiapolitikában.
A közelmúltban felmerült dél-zempléni szivattyús energiatározó projekt kapcsán több olyan vélemény hangzott el, amely megkérdőjelezi e monumentális beruházás szükségességét, míg mások komoly természetvédelmi aggályokat fogalmaztak meg. A terület azon túl, hogy a Natura 2000 hálózat része, az UNESCO világörökségi védelme alatt áll.
A konferencia szervezői voltak: Energia Klub, Magyar Madártani Egyesület, Magyar Természetvédők Egyesülete, Védegylet, WWF Magyarország.
Forrás: WWF Magyarország
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
