Fiú vagy lány?
Az afrikai denevérpoloskák sajátos módon védekeznek a fájdalmas és potenciálisan életveszélyes párzás ellen. Az önvédelmi változások következtében egyre nehezebb eldönteni, hogy melyik poloska milyen nemű.
Az afrikai denevérpoloskák a vérszívópoloskafélék (Cimicidae) családjába tartozó, apró, vörösesbarna élősködők, a közismert ágyi poloska rokonai. Denevérek vérével táplálkoznak, de az embert is megtámadják. A nagy-britanniai Sheffield Egyetem kutatói Klaus Reinhard vezetésével hónapokon keresztül figyelték e rovarok életét, és meglepő felfedezést tettek.
A denevérpoloskák nemi élete igen bizarr. A hímek egyszerűen a nőstény oldalába döfik párzószervüket, és ivarsejtjeiket a testfolyadékba ürítik. Ez a nőstény számára igen kellemetlen, és akár életveszélyes is lehet.
A kutatók megfigyelték, hogy a nőstények oldalán kialakult egy immunsejtekkel bélelt járat, amely hüvelyként képes magába fogadni a hím párzószervét, és így a nőstény számára kevésbé megrázó az együttlét.
Igen ám, de a hím denevérpoloskák sincsenek biztonságban egymástól. Mivel elég nehéz megkülönböztetni egymástól a hímeket és a nőstényeket, számos alkalommal előfordul, hogy a hímek egymás oldalába döfködik párzószervüket.
Épp ezért a hímeknél is kialakult ez a járat, amely azonban kicsit más, mint a nőstényeknél: valamivel tágabb, nyitottabb. Azok a hímek, amelyeknek van ilyen mélyedése, kevesebb támadást szenvednek el.
Erre a nőstények szervezete ellentámadásba lendült: egy részüknél a járat átalakult, és a hímekéhez hasonlóvá vált. A kutatók megfigyelése szerint ezek a nőstények is kevesebb zaklatásban részesültek. A tágabb járatot viselő nőstények gyakorlatilag hímeknek álcázták magukat, hogy megmeneküljenek párzási kötelezettségüktől.
Az afrikai denevérpoloskák példáján látható, hogy egy ártalmas hatás elkerülése érdekében milyen gyors és hatékony evolúciós változások történhetnek, és az egyik nem szervezete milyen leleményesen reagálhat a másik nemben létrejött változásokra.