Új tanösvény nyílt a budai Hárs-hegyen
Mindannyian ismerjük a tarra vágott hegyoldalak látványát, az egyforma fákból álló erdőket, a vadkerítéseket, miközben a mesekönyveinkből nem ilyennek ismerjük a vadon élő állatok birodalmát! Hol vannak az idős, különös formájú fák, az odúk, a gombáknak otthont adó kidőlt, mohos fatörzsek? A természet akkor tud csak megújulni, ha minden élőlény megtalálja benne megszokott otthonát!
A WWF Magyarország a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen létrehozott négy tanösvényt a Budai hegységben, azért hogy bemutassák, hogyan működik a szálaló gazdálkodás, amelynek segítségével erdeink ismét természetesebbé válhatnak.
A szálalás ősi fakitermelő módszere mára csaknem feledésbe merült. Néhány éve egy maroknyi erdész elhatározta, hogy kipróbálja, vajon lehet-e gazdaságosan szálalni? Erdeik azóta örökerdők, mivel egyszerre mindig csak néhány fát döntenek le, amit könnyen “befoltoz” a természet. Az ilyen erdőben nem csak mi, hanem minden élőlény jobban érzi magát, sőt a nagy fák is újra helyet kaphatnak!
Tanösvényeken a természetes erdő folyamatait és a szálaló erdőművelés fortélyait mutatják be, mindenhol másképp. A legújabb tanösvényt a Szépjuhászné kisvasút megállóhoz közeli Hárs-hegyen adták át október 7-én.
Az erdőt nem csupán a faanyag és más termékek szolgáltatójának, hanem életközösségnek kell tekinteni, amelyben csodálatos és egyedi élőlények találják meg életfeltételeiket. Az erdőállomány értékeinek megőrzése, gazdasági és ökológiai értelemben is fenntartható hasznosítása mindannyiunk közös érdeke.
A WWF kiemelten támogatja a vágásterülettel nem járó ún. természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás elterjedését, hiszen az életközösségek megfelelő működését csak az ilyen erdők biztosítják.
A klímaváltozás hatásainak, a viharoknak, a kártevők hirtelen megjelenésének legjobban a természeteshez hasonló erdők tudnak ellenállni, amit a telepítéskor és az erdőművelés során figyelembe kell venni.
További tanösvények:
Forrás: WWF Magyarország
Kapcsolódó cikkeink:
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
2023. május asztrofotója: Nemzeti színekben tündökölt a sarki fény
Izland szigetén nem lehetett betelni a káprázatos jelenség látványával.
Megszökhet kertjeinkből a kokárdavirág és inváziós fajjá válhat
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói inváziós hajlama miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
