Virtuális örökbefogadás: A csótánytól a ginkgóig

A nyíregyházi Sóstói Állatkertben jelenleg közel 200 magánszemély és mintegy 20 vállalat van a nevelőszülők listáján. Révészné Petró Zsuzsa, az állatkert munkatársa lapuknak elmondta, hogy az örökbe fogadó szülők 20 százaléka kitart kedvence mellett, és következő évben is ugyanazt az állatot fogadja örökbe. A többiek általában váltogatják a csemetéiket.

Jellemző, hogy a kisgyerekek születésnapi ajándékként kérik ezt a szülőktől, de gyakori a szerelmi „zálogként” adott nevelőszülői oklevél is. Az 5000 forintos alapdíjért a szülők oklevelet, kedvencükről készült fotót és leírást, valamint (a gyerekek) kifestőt kapnak ajándékba. Ha valaki a nevét is szeretné viszontlátni a kifutón, az már plusz költséggel jár.

Vannak ún. sztárállatok, azaz abszolút kedvencek, amelyeknek egyszerre több nevelőszülőjük is van. Ilyen például a fehér tigris, a jegesmedve vagy az afrikai elefánt. Ennek ellenére a varangyok sem árválkodnak Sóstón.

A magánszemélyekhez viszonyítva azonban jelentősen nagyobb támogatás érkezik a vállalatoktól. „Mivel bizonyos adomány fölött a cégérük kikerül a kifutónál, a cégeknek ez jó reklámlehetőség, hiszen az állatkertben 300-350 ezer látogató fordul meg évente. A vállalatokra jellemző, hogy sokszor nem készpénzzel, hanem levásárolható pénzkerettel támogatják az állatkertet, ami igen nagy segítség, tekintve, hogy esetenként több százezer vagy több millió forintos adományról van szó” – tette hozzá Petró Zsuzsa.

Habár Sóstón fák örökbefogadására is van lehetőség, a növények messze nem olyan népszerűek, mint az állatok: eddig csak alig 4-5 fa talált szülőre.

Alternatíva a hobbiállat-tartóknak

Az örökbefogadással az adományozók egyrészt támogatják az intézmény munkáját, még ha többségében inkább csak jelképes összegről van szó, másrészt kiváltható az otthoni hobbiállat-tartás. „Az elmúlt években nagyon sokan kértek tanácsot tőlünk, hogyan szerezhetnének be és tarthatnának otthon különböző nem éppen háziállatnak nevezhető jószágot. Az örökbefogadás alternatívát nyújt azoknak, akik nagyon ragaszkodnak egy-egy állathoz, de nincs lehetőségük megfelelő környezetet és gondozást biztosítani számára” – hangsúlyozta az örökbefogadás előnyeit Petró Zsuzsa.

Míg a vidéki állatkerteknek néhány száz, a Fővárosi Növény- és Állatkertnek évente mintegy háromezer nevelőszülője is akad. A legnépszerűbb állatok itt is a tigris, az oroszlán, a jegesmedve, a zsiráf, valamint a majmok, de a bütykös csótány és az afrikai óriáscsiga is szülőre talált – derült ki az örökbefogadó szülők találkozóján október 7-én.

A nevelőszülőket az állatkert minden évben egyszer vendégül látja. Ekkor szakvezetőkkel bejárhatják az állatkertet, valamint a szülőértekezleten találkozhatnak a gondozókkal, és megtudhatják mi történt kedvencükkel az év során.

Fotó: Bagosi Zoltán

Gyakori kérdés a nevelőszülők részéről, hogy mi lesz az adományukkal. Sebestyén Zsolt a Budapesti Állatkertért Alapítvány munkatársa a National Geographic Online-nak elmondta, hogy a befolyt pénz (évi 10-20 millió forint) egy közös kalapba kerül, és egy-egy konkrét program megvalósítására fordítják: kifutók bővítésére, gyógyszerek és állatorvosi berendezések vásárlására. Idén például többek között ebből a pénzből készül el a kibővített orángután-kifutó, de már nekifogtak a gorilla és a szavanna-kifutó bővítésének is, melynek átadása jövő tavaszra várható.

Madarat a madárkórházból!

Kevésbé ismert az örökbe fogadni vágyók körében a hortobágyi Madárkórház. A madárkórházba az ország egész területéről érkeznek sérült, beteg madarak. Azokat, amelyek a szükséges orvosi beavatkozások után annyira felépülnek, hogy a természetben újra életképesek lesznek, szabadon engedik.

Sok madár viszont maradandó sérüléssel kerül ide, például elveszítette szárnyát, vagy egyik lábát – őket nem lehet szabadon engedni. Ezért a madárkórház az erre a célra kialakított madárparkban gondozza tovább a madarakat, viszont helyhiány miatt szívesen kiadják nevelőszülőknek is őket.

„A kisebb testű madarak esetében viszonylag könnyebb a helyzet” – mondja Déri János, a Madárkórház vezetője, ugyanis a tartásukra vonatkozó törvényi előírások könnyebben teljesíthetők, mint egy nagytestű madár esetében. Gólyák esetében a jogszabály például előírja, hogy legalább 100 négyzetméteres kifutót kell építeni számukra, amelynek egyharmadát ráadásul be kell fedni, valamint fürdési lehetőséget is biztosítani kell a madárnak. Az egerészölyv számára is egy legalább 6x5x3 méteres hálóval borított teret kell elkülöníteni. Emellett biztosítani kell az állat gondozásához értő szakember állandó felügyeletét. Ezek a feltételek nehezen teljesíthetők egy átlagos háztartásban, ezért eddig csak a kistestű madarak számára sikerült olyan nevelőszülőket találni, akik végleg magukhoz vették a madarakat.

A madárkórháznál maradt madarakat viszont jelképesen is örökbe lehet fogadni. A szülők egy fényképes oklevelet kapnak, valamint feltüntetik nevüket a röpdén. Jelenleg csak egy madárnak van nevelőszülője. Egy gyulai család fogadott jelképesen magához egy hollót. A sérült madarat korábban ők találták meg, és vitték be a kórházba.

Forrás: Madárkórház

Nevelőszülőre vár még 13 gólya, 10 egerészölyv, 7 vörös vércse, 3 kuvik, 2 erdei fülesbagoly és 2 gyöngybagoly. A madárkórházat egy évvel ezelőtt a Hortobágyi Nemzeti Park támogatásával felújították. Jelenleg turisták számára is látogatható, mert a hangszigetelt helyiségek és a csak egy irányban átlátható ablakok miatt a csoportok nem zavarják a madarakat.

A WWF-nél egy éve van lehetőség jegesmedve, tigris és pandamedve örökbefogadására. Kiss Mónika, a természetvédelmi szervezet munkatársa elmondta, akciójuk annyiban tér el a hagyományos adományozástól, hogy itt az adományozók kapnak valamit a támogatásért: névre szóló oklevelet, egy plüssállatot, valamint a WWF negyedévente megjelenő magazinját. A befolyt pénzt a szervezet klímavédelmi kampányára és természetvédelmi tevékenységeire fordítják.

A fák örökbefogadása Nyugat-Európában igen népszerű

Bár Magyarországon még kevésbé népszerű a növények örökbefogadása, ennek ellenére a botanika iránt érdeklődők számára is akad lehetőség. A legtöbb állatkertben és a budapesti Füvészkertben is fákat lehet örökbe fogadni. A Füvészkertben november végéig páfrányfenyő (ginkgók) facsemeték várnak nevelőszülőkre. A fákat a botanikus kert átveszi, és a közeli Orczy kertben kialakításra kerülő ginkgóligetben elülteti. A fákon egy tábla hirdeti majd az örökkévalóságnak a nevelőszülők nevét.

A páfrányfenyő napjainkban népszerű városi sorfa dekoratív levelei, élénk őszi lombszíne miatt, valamint nem utolsó sorban azért is kedvelt, mert a levegő- és a talajszennyezéssel szemben különösen ellenálló. A Füvészkert idén tavasszal indította örökbefogadási akcióját – tudtuk meg a kert igazgatójától, Orlóczy Lászlótól Akkor japán cseresznyét lehetett örökbe fogadni, amelyeket Lágymányoson az ELTE kampuszánál ültettek el. Az esemény nagy népszerűsége adta az ötletet a mostani ginkgóprogramhoz.

Az igazgató reményei szerint nálunk is egyre népszerűbb lesz a fák és más növények örökbefogadása. Nyugaton például már gyakori, hogy újszülötteket ajándékoznak meg jelképesen egy-egy facsemetével.

Kapcsolódó cikkeink: