Galambász irtja a milliót érő madarakat?
Vádat emeltek egy jászárokszállási lakos ellen, aki ragadozómadarak elpusztítására csapdákat, mérgezett tetemeket helyezett ki a földjére – öt évet kaphat.
Az elmúlt két évben országszerte összesen 33 sast mérgeztek meg, ami néhány faj teljes állományát veszélybe sodorhatja. Eszmei értékük 33 millió forint.
A Jászberényi Városi Ügyészség vádirata szerint a kihelyezett mérgezett galamb 2006. decemberében egy parlagi sas, és egy macska pusztulását okozta. A macska tetemét megevő további négy parlagi sas, egy réti sas és négy egerészölyv közül több elpusztult. A sasok természetvédelmi eszmei értéke egyedenként egymillió forint. Természetkárosítás bűntette miatt akár 5 évi szabadságvesztés is kiszabható.
Az első elhullott madarat a területen vadászok találták meg tavaly év végén. A környéken a madarászok 11 telelő sast tartottak számon. 2006 decemberétől január 4-ig összesen három elhullott parlagi sasra bukkantak az MME tagjai. További két súlyos mérgezést szenvedett madarat a Fővárosi Állat és Növénykert állatorvosainak segítségével sikerült felgyógyítani, őket később szabadon engedték.
A jászsági mérgezés ennél több áldozattal járt: a tizenegy sast számláló telelőtelep januárra gyakorlatilag kiürült. A madarászok szerint az állatok feltehetően mind elpusztultak, de tetemüket nem sikerült megtalálni.
Az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent a fokozottan védett ragadozók tudatos pusztítása. Míg 1998-2005 között összesen 18 sasmérgezést regisztráltak, az utóbbi két évben ez a szám megduplázódott: 20 parlagi, 12 réti és egy szirti sas esett áldozatul.
Parlagi sasból összesen 80 pár fészkel Magyarországon, és évente mindössze egy-két új pár telepszik meg. Ezért a mérgezések jelenlegi szintje már a faj fennmaradását veszélyezteti. A most vád alá helyezett jászárokszállási gazda galambokat tenyésztett, a mérgezett tetemeket saját földjén helyezte el, ezért terelődött rá igen hamar a gyanú. Valószínűleg a galambokra vadászó ragadozómadarakon akart „bosszút állni”.
Akciója azonban célt tévesztett: a sasok nem vadásznak galambokra, és rajtuk kívül a tetemekből táplálkozó négy egerészölyv, egy róka és egy macska is elhullott. Legalábbis a természetvédők ennyit találtak meg, a kár ennél – az elnéptelenedett sastelepet hozva példaként – sokkal nagyobb lehet.
Fotó: Horváth Márton (MME)
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
