Könnyezve falják zsákmányukat a krokodilok

Ken Vliet, a Floridai Egyetem kutatója négy fogságban élő kajmán és három alligátor viselkedését tanulmányozta. A krokodilok rendjébe tartozó hét vizsgált állat közül öt hevesen könnyezett falatozás közben.

Vliet az úgynevezett krokodilkönny-szindróma állattani alapjaira volt kíváncsi. A részleges arcbénulással járó ritka idegrendszeri betegség során összenőnek a könny-, illetve a nyálmirigyeket ellátó idegrostok, így aztán a nyáltermelődést kiváltó helyzetekben – például evés közben – a betegnek elered a könnye.

A kutatót az évszázadok óta számos nyelvben használt “krokodilkönnyeket hullat” kifejezés biológiai háttere is érdekelte. Számos forrást felkutatott. Az 1400-ban kiadott Sir John Mandeville utazása című kötetben például azt olvasta, hogy egy bizonyos országban, ahol sok a krokodil, “ezek a nagy kígyók megölik az embereket és sírva felfalják őket.”

Vliet azért választott kajmánokat és aligátorokat kutatási alanynak, mert a fogságban megtanulták, hogy a parton egyenek, míg a krokodilokat erre nem lehetett rászoktatni, a vízben lapulva táplálkozó hüllők szemét így nem lehetett volna megfigyelni.

Egyelőre bizonytalan, hogy pontosan miféle élettani folyamat áll a könnyezés hátterében. Táplálkozás közben az állatok állandóan fújtatnak és sziszegnek, és meglehet, hogy emiatt levegő jut a könnycsatornába, amely csak könnyek között tud távozni onnan – írja a kutató a BioScience című folyóiratban megjelent cikkében.

Az már most is biztos, hogy nem a gyász vagy más állatlélektani jelenség okozza a zokogást. “Tapasztalataim szerint, amikor egy ilyen hüllő a szájába vesz valamit, akkor teketóriázás nélkül fel is falja” – nyilatkozta a biológus. Ez pedig alátámasztja, hogy bár manapság, amikor valaki nagyon sír, rendszerint pejoratív tartalom nélkül emlegetnek krokodilkönnyeket az emberek, a kifejezés eredetileg mégis a színlelt részvétre, megjátszott szomorúságra vonatkozott.