Rozmárinvázió a klímaváltozás következtében
A klímaváltozás drámai következményének tartják környezetvédők, hogy hirtelen ezer számra jelentek meg rozmárok Alaszka északnyugati partjainál. Rendes körülmények között ugyanis nyáron és ősszel a rozmárok, különösen az anyaállatok kicsinyeikkel a sarkvidék zajló jégtábláin élnek.
Idén nyáron azonban a jég olyan messze északra húzódott vissza, mint eddig még soha, a Bering- és a Csukcs-tengerig.
A rozmárok rendes körülmények között kagylókkal, csigákkal és a tengerfenék egyéb lakóival táplálkoznak. Most el kell dönteniük, hogy vagy a nagyon mély – 190 méternél mélyebb – víz fölötti jégmezőt választják életterüknek, jóllehet csak 190 méterig képesek lemerülni, vagy pedig a part menti térséget. Rozmárok ezrei a sziklás partvidéket választották.
“Úgy tűnik, hogy a rozmárok zsákmányszerzés végett máshová helyezik át életterüket. Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e elegendő élelmet találniuk ott, ahol keresnek” – mondta Tim Ragen, az Egyesült Államok tengeri emlősökkel foglalkozó hivatalának igazgatója.
A Coloradói Egyetem hó- és jégnyilvántartási központja szerint a jégmező kiterjedése idén szeptemberben 39 százalékkal maradt el az 1979 és 2000 közötti átlagtól.
Július óta több ezer rozmár hagyta ott a zajló sarkvidéki jégmezőt, és költözött át a Barrow és Lisburne-fok közötti 500 kilométer hosszú part menti sávra. A vadállatokkal foglalkozó amerikai hivatal veszélyt lát abban, hogy az alacsonyan szálló repülőgépek, a hajók vagy a térségbeli jegesmedvék pánikot kelthetnek a rozmárok között. Ha pedig nagy számú rozmár egyszerre veti bele magát a vízbe, akkor a 900 kiló súlyú felnőtt állatok kölyköket nyomhatnak agyon.
A rozmárok hasonló viselkedését figyelték meg szakértők a Csukcs-tenger orosz oldalán is. Attól tartanak, hogy stresszt okoz majd a rozmároknak, ha a több ezer kilométeres jégmező helyett a szűk parti sávon kell élelmet keresniük.
A rozmároknak vagy jégre vagy földre van szükségük, hogy kipihenjék magukat, nem úgy mint a fókáknak, amelyek korlátlan ideig képesek úszni. Ráadásul a rozmároknak pihenniük kell, ha befejezték az élelem utáni kutatást.
“A probléma megoldása az, hogy megőrizzük a jégmezőt, mint életteret -, ez azonban messze meghaladja lehetőségeinket. A dolgok visszájára fordításához minden egyes ember erőfeszítésére szükség van” – hangoztatta Tim Ragen.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
