Védett madarainkat vadásszák a mediterrán szigeteken
A Birdlife International szervezete tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet arról, hogy Cipruson több mint 50 kékvércsét mészároltak le. Az eset nem példa nélküli a mediterránemuban. Az esztelen öldöklésnek korábban is lettek áldozatai fokozottan védett magyar madarak.
52, a veszélyeztetett fajok közé tartozó kék vércsét lőttek le Cipruson, Phasouri mellett egy jól ismert orrvadász területen. Október 5-én, péntek reggel helyi farmerek találtak rá a lelőtt madarakra egy citrusültetvényen, narancsfák alatt. A mészárlás helyszínén két halom lőfegyver patront találták. Az 52 madárból 46 már halott volt, 6 viszont még élt.
A kék vércse kolóniában fészkelő és csoportosan vonuló fokozottan védett faj az Európai Unióban. Az utóbbi évtizedekben állományuk jelentősen csökkent a fő elterjedési területükön, Közép-Kelet Európában. „Ez a borzalmas és kegyetlen dolog már évek óta húzódik Cipruson, anélkül, hogy a hatóság fellépne ellenük, és megfelelő akciótervet dolgozna ki”- fogalmazott Mike Miltiadous, a ciprusi BirdLife Partner kutató munkatársa.
A mészárlás helyszíne az Akrotirit is magába foglaló angol felségterület, ahol a legfőbb problémát az illegális vadászat elleni közös akciók és őrök hiánya jelenti, amelyet a ciprusi vadvilág alapítvány és a helyi szuverén rendőrség biztosítana. Az orrvadászok tevékenységét segíti, hogy a felségterület és a köztársasági határ közötti független határterületen nincs őrség, így átlépve az elválasztó vonalat elkerülik a természetvédelmi őröket.
A ciprusi BirdLife Partner azonnali vadászati tilalom bevezetését kezdeményezte az egész félszigeten. Hiába élvez természetvédelmi oltalmat a terület, a nyugati part egy szűk sávjában mégis engedélyezik a vadászatot, ahol vadgerléket és fürjeket lőnek le a szeptemberi és októberi vonulás során. Azonban nem ez a kis kiterjedésű legális vadlelőhely vonzza a legtöbb vadászt, hanem az igen nagy számban átvonuló védett fajok trófeája, a fokozottan védett gyurgyalag és a védett sárga billegető elejtése – mindkettő kiemelt védelmet kap az európai uniós törvények szerint.
A kék vércsék életük mintegy felét az eurázsiai költőterületek és az afrikai telelőterületek közötti utazással töltik. A vércsék számára a vonulás, és a telelés alatti veszteségek jelentős természetes állományszabályozó tényezők.
A kék vércse hazai állománya az 1980-as évek óta közel harmadára csökkent. Míg az 1980-as években 2000-2200 pár fészkelt hazánkban, napjainkban alig 700 fészkelő párt tartanak nyilván a szakemberek. Mint arról a National Geographic Online is beszámolt a faj megmentésére Life-projekt indult, melynek keretében idén közel húsz kék vércsét szereltek fel rádiós nyomkövetővel a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai.
A kék-vércse mellett a kerecsensólyom a másik hazai faj, ami komoly veszélynek van kitéve a térségben. 1996 májusában egy Balmazújváros közelében gyűrűzött fiatal kerecsensólymot lőttek le Máltán. Valószínűleg nem ő volt az egyetlen lelőtt magyar kerecsensólyom a szigeten, mivel a megfigyelések alapján ez a világszerte veszélyeztetett faj rendszeresen útba ejti a szigetet vonulása során.
Barna, az egyik műholdas jeladóval felszerelt fiatal kerecsen már Szicíliában van, és egyenesen Málta felé tart. Ő egy abból a 10 sólyomból, amelyekre jeladó került a magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, hogy segítsék jobban megérteni a faj vonulási szokásait és így a rájuk leselkedő veszélyeket. 2009-ig még 36 kerecsensólyom kap műholdas jeladót, és az általuk szolgáltatott adatok alapján egy hatékony nemzetközi kerecsensólyom-védelmi program állítható össze – közölte Prommer Mátyás, a magyarországi LIFE Kerecsensólyom-védelmi projekt kommunikációs munkatársa.
Kapcsolódó cikkeink: