Fotó a 65 millió éves dinoszaurus-lábnyomról
Amerikai paleontológusok bejelentették, hogy valószínűleg egy Tyrannosaurus rex megkövesedett lábnyomára bukkantak az Egyesült Államokbeli Montana államban.
A kutatócsoport valójában 2006-ban fedezte fel ezt a 74 centiméter hosszú, 65 millió éves lábnyomot, de a vizsgálat eredményeiről hivatalosan csak most számoltak be. A leletre olyan területen bukkantak, ahonnan korábban már számos dinoszaurusz-maradvány került elő.
Bár a lábnyomhoz tartozó láb „tulajdonosának” kiléte nem száz százalékig biztos, mindenesetre nagytestű állatról van szó. „Mivel a térségben eddig a Nanotyrannus és a Tyrannosaurus rex maradványai fordultak elő, a lábnyom tulajdonosa is nagy valószínűséggel e két faj valamelyikéhez tartozik. A méret miatt valószínűbb, hogy Tyrannosaurus rex-ről van szó, de az sem kizárt, hogy egy harmadik, eddig ismeretlen nagytestű élőlény lábnyomára leltünk” – nyilatkozta Phil Manning, a lelet felfedezője a National Geographic News-nak.
Mindkét faj képviselői 67-65 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti kréta időszakának végén éltek. Míg a Tyrannosaurus rex testhossza akár a 12 métert is elérte, a Nanotyrannus csak alig 5 méteres volt.
„Természetesen akkor lennénk a legbiztosabbak magunkban, ha a lábnyom mellett az állat maradványait is megtalálnánk, ennek viszont kicsi a valószínűsége” – tette hozzá a paleontológus. A lelet részben a National Geographic Society támogatásával megvalósult kutatás eredménye.
Amennyiben a további kutatások során bebizonyosodik, hogy valóban egy Tyrannosaurus rex lábnyomáról van szó, ez lesz a világon a második ilyen lelet. 1983-ban Új-Mexikóban találtak már ehhez a fajhoz tartozó lábnyom-kövületet.
Kapcsolódó cikkeink:
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
