Fotó: Dinólábnyom Dél-Ausztráliából
Hatalmas, húsevő és hidegtűrő dinoszauruszok kóboroltak Dél-Ausztráliában 115 millió évvel ezelőtt, amikor a kontinens még nem vált el az Antarktisztól.
Ezek az ausztrál dinók telente kénytelenek voltak az akár mínusz 30 Celsius-fokos fogcsikorgató hideget is elviselni, ezért testüket alighanem vastag zsírréteg borította – mutattak rá nemrég tartott beszámolójukban ausztrál és amerikai kutatók, hozzátéve, hogy nyaranta már kellemes lehetett az életük, mivel a hőmérséklet ilyenkor a plusz 20 Celsius-fokot is elérte.
Létezésükre az első bizonyíték három, harminchat centiméteres lábnyomuk, amelyet 2006 februárjában és 2007 februárjában találtak Victoria államban. A szakemberek megállapították, hogy csaknem négy méter magas tulajdonosaik még legalább tízmillió éven át a Déli-sarkhoz közel éltek a Gondwana nevű szuperkontinensen.
Gondwana mintegy 120 millió évvel ezelőttig magában foglalta Dél-Amerikát, Afrikát, Indiát, az Antarktiszt és Ausztráliát. Ez utóbbi 50 millió éve vált le, és kezdett észak felé sodródni.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
