Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Természet

Látványkórház és madárpark a Hortobágyon

2007.11.05.Admin
National Geographic Magyarország

Ha a 33-as úton haladunk, a hortobágyi Kilenclyukú híd közelében szembe tűnik egy hatalmas hálóval borított röpde. Az itt látható madarak nem szokványos állatkertlakók, a röpde ugyanis a szomszédos madárkórházhoz tartozik. A kórházban kezelt, lábadozó madarakat itt vadítják vissza.

A Hortobágyi Madárkórházat és Madárparkot a mai formájában 1999 óta működteti egy alapítvány. Azóta mintegy ezer sérült madár került az itt dolgozó szakemberek keze alá. A fertőzés valamint az áramütés okozta sérülés mellett a leggyakoribb panasz a szárny- és lábtörés.

Lábtörés, áramütés, közúti baleset

A lábtörést leggyakrabban akkor szenvedik el a madarak, amikor nagyfeszültségű vezetéknek ütköznek, vagy autóutakon éri őket baleset. A nagyfeszültségű vezetékek főleg a nagytestű madarakra jelentenek veszélyt, mivel ezek nehezebben tudják kikerülni a vezetékeket, könnyen beleakad a lábuk vagy a szárnyuk.

A villanyoszlopok fém keresztágára szálló nagytestű madarak szárnya könnyen hozzáér a vezetékhez, így a lábukkal és a szárnyukkal zárják az áramkört, és áramütést szenvednek, amelytől vagy azonnal elpusztulnak, vagy valamelyik végtagjuk lebénul és elhal.

Az autóutakon történő balesetek elsősorban a kis- és középtestű madarakat veszélyezteti, a nagyobb madarak ugyanis inkább elkerülik az utakat. A kistestű madarak ritkán élik túl az ütközést, a közepes méretűek viszont szerencsés esetben megfelelő beavatkozással megmenthetők.

„Szintén komoly sérüléssel jár, ha gyülekezőhelyükön megzavarják az állatokat. A rémült, gyorsan menekülni próbáló madarak ilyenkor könnyen eltapossák egymást, és sérülést szenvednek” – sorolja a vadon élő madarakra leselkedő veszélyeket Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárkórház vezetője.

A sérülést fontos, hogy minél előbb szakember lássa el őket, ugyanis a madaraknál gyakran keletkezik nyílt törés, ez pedig hamar elfertőződhet. Törött lábú madarak esetében fennáll az a veszély is, hogy mivel nem tudják rendesen használni a lábukat, sokat fekszenek, így könnyen felfáznak, legyengülnek, és egy kisebb fertőzés is hamar elviszi őket.

A darutól a galambig

Az országban – elsősorban a nemzeti parkok kezelésében – több helyen működik madármentő állomás. Ezekben viszont elsősorban a védett és a hazánkban kis egyedszámban előforduló madarakat fogadják és kezelik. Amelyeket gyógyulás után nem lehet szabadon engedni, tenyésztési programba vonják be.

A Hortobágyi Madárkórház az országban egyedülálló abból a szempontból, hogy itt bármilyen sérült madarat fogadnak, még a nem védett fajhoz tartozókat is. Eddigi működésük során nem csak madár, de például sérült őz is került hozzájuk.

A madarak a kezelés közben és után elkülönített helyiségekben vannak. A szobányi kis helyiségek előnye, hogy mivel egyik faluk csak egy irányban átlátható üvegből épült, a gondozók „természetes” állapotban figyelhetik meg a madarakat anélkül, hogy zavarnák őket. Ahogy javul a betegek állapota, egyre nagyobb helyiségbe kerülnek, ahol már repülni is tudnak, és a versenytársakkal is meg kell küzdeniük.

Amennyiben a madár csak pár napot tölt a kórházban, még nem szokik el a repüléstől, és nem szokik hozzá az emberhez, így a természetbe való visszaengedése nem jelent gondot. Azonban a súlyosabb sérültek esetében, amelyek kezelése és felépülése hetekig vagy akár hónapokig tart, fontos a visszavadítási folyamat. Erre szolgál – a folyamat végén – a szabadtéri, hálóval borított röpde. A kisebbik röpdében egy villanypásztorral ellátott villanyoszlopot is felállítottak. A villanypásztor okozta enyhe áramütés nem okoz sérülést a madárnak, viszont megtanulja, hogy a későbbiekben a természetben is elkerülje a villanyvezetékeket.

A nagy röpdét úgy alakították ki, hogy a látogatók is bemehetnek, és egy kilátóból figyelhetik a madarakat. Szintén a visszavadítást – a ragadozóktól való félelem kialakítását – szolgálják a röpdébe időnként beengedett kutyák (felügyelet mellett). Mindezek ellenére is előfordul, hogy egy-egy „páciens” annyira megszelídül, hogy nem lehet szabadon engedni. Ezeket az egyedeket aztán a madárparkban tartják, vagy örökbefogadóknak adják.

Gyűrűzés után szabadon engedik

A gyógyult, egészséges madarakat lehetőség szerint a befogásuk helyén visszaengedik a természetbe. A vonuló madarakat, amennyiben épp vonulási idő van, egy-egy pihenő csapat közelében engedik el, így a madár csatlakozhat társaihoz.

Elengedés előtt a madarakat meggyűrűzik, hogy (kis szerencsével) nyomon követhetők legyenek. Az elmúlt években két meggyűrűzött és szabadon engedett madárról kaptak visszajelzést. Az egyik egy egerészölyv, amelyet az elengedést követő évben Szlovákiában figyeltek meg, a másik pedig egy fehér gólya, amely az elengedést követően fél évvel még a Hortobágyon tartózkodott.

A madárkórházba kerülő madarak mintegy 20 százaléka túl későn érkezik: annyira gyenge már, hogy nem lehet segíteni rajta. A maradék 80 százalék közel felét lehet a későbbiekben visszaengedni a természetbe. A gyógyult, de örökre sérült madarak a madárparkban maradnak, örökbefogadókhoz vagy tenyésztőtelepre kerülnek. A kis egyedszámú védett fajok többnyire a Hortobágyi Nemzeti Parknak a Górés-tanyán lévő repatriáló központjába és tenyésztőtelepére kerülnek, ahol szaporítási programba vonják be őket. A központban elsősorban kerecsensólyom, parlagi sas, barna kánya és vörös vércse szaporítás folyik.

Látványkórház szemléletformálással

„A célunk nem csak a gyógyítás, hanem a szemléletformálás és a tájékoztatás is” – hangsúlyozza Déri János, miközben körbevezet a kórházon és a madárparkon. Ennek szellemében egy éve felújított és kibővített kiállítás és látványkórház várja a látogatókat.

A kiállítás a természetben a madarakra leselkedő leggyakoribb veszélyforrásokat mutatja be évszakokra lebontva. Ezután az egy irányban átlátszó üvegablakokon keresztül megtekinthetjük a kórház lábadozó betegeit anélkül, hogy megzavarnánk nyugalmukat. A szabadtéri röpdében pedig a gyógyult és elengedésre váró madarakat figyelhetjük meg. Az erősebb idegzetűeknek lehetőségük van egy-egy műtét megtekintésére is, ha éppen „jó” időben járnak arra. E sorok írójának ottjártakor éppen egy Hajdúböszörmény határában talált sérült darut hoztak a kórházba. Több mint három órás műtét során megoperálták a madár egyik törött lábát, a másik megműtésére pedig később került sor.

Az olvasóban és a látogatóban joggal felmerül a kérdés, miért kell ennyi erőfeszítés árán megmenteni ezeket a madarakat, hiszen a betegség és a pusztulás a természet rendje. Csakhogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ember már olyan mértékben beavatkozott a természetbe, hogy ezeket a sérüléseket, pusztulást szinte kizárólag – közvetve vagy közvetlenül – az emberi tevékenység okozza. Így nem fér kétség ahhoz, hogy az okozott kár és szenvedés enyhítése is a mi feladatunk (lenne). Az a tény, hogy látogatóként itt közvetlenül szembesülünk az általunk okozott természeti pusztítással, talán hozzájárul ahhoz, hogy a felelősségérzetünk erősödjön, és ösztönöz bennünket arra, hogy hatékony lépéseket tegyünk a pusztítás mérséklésére.

Fotók: MTI (2, 3), MME/Máthé Zoltán (1)

Kapcsolódó cikkeink:

  • Újfajta madárriasztók a Hortobágyon
  • Gólyatragédia Tápiószentmártonban
  • Segítsen Ön is a sérült gólyafiókáknak!
  • Rekordot dönt a hazai sasmérgezések száma
  • Virtuális örökbefogadás: A csótánytól a ginkgóig

  • Hozzászólások

    A falak foglya

    A falak foglya

    A fotó Budapesten készült, egy belvárosi ház udvarán. A fa a kőrengetegben is él és tör az ég felé.

    Meglepően tudatosan repülnek a poszméhek

    Meglepően tudatosan repülnek a poszméhek

    A rovarok tökéletesen föl tudják mérni saját testméretüket, ez a képességük akkor fontos, ha szűk résen kell átrepülniük.

    Megkezdődött a madáretetési szezon

    Megkezdődött a madáretetési szezon

    Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, melynek során több mint egy évszázada igyekeznek a madárbarátok megkönnyíteni az állatok táplálékhoz jutását - tette közzé a hírt az MTI.

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Idén is december 6-án zárul a szavazás, és nincs könnyű dolga annak, aki szeretne szavazni.

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    25 év adatai alapján végeztek átfogó felmérést az északi sarkvidéki régió lakói körében.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket