Veszélyben a világ legkisebb medvéje
Egy természetvédő csoport hétfői bejelentése szerint a délkelet-ázsiai élőhelyén folyó erdőirtás és orvvadászat kihalással fenyegeti a világ legkisebb medvéjét.
Újabb medvefajjal bővült a veszélyeztetett állatok Vörös Listája. Az Indiától Indonéziáig előforduló maláj medvét (Helarctos malayanus) sérülékeny kategóriába sorolta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
„Becsléseink szerint a maláj medve egyedszáma legalább 30 százalékkal csökkent az elmúlt 30 évben, és a csökkenés üteme jelenleg is változatlan” – jelentette ki Rob Steinmetz, a genfi székhelyű természetvédő csoport medveszakértője. A csoport felmérése szerint alig több mint tízezer maláj medve él még Délkelet-Ázsiában.
A kistermetű, 40–60 kilogrammos állatot keserű, zöld epéjéért vadásszák, mert ezt régóta használják a kínai hagyományos orvoslásban szem-, máj- és egyéb betegségek gyógyítására. Ráadásul a medvetalp rendkívüli ínyencségnek számít.
A medvét fenyegető másik veszély az erdőirtás, amely elpusztítja az élőhelyét. Thaiföld az egyetlen ország, ahol hatékonyan betiltották a fakitermelést, és megszigorították az orvvadászat elleni törvényeket, így a maláj medve itteni állománya stabilnak mondható.
Veszélyeztetett fajok
Nemcsak a maláj medve létét veszélyezteti az ember. Az IUCN kimutatása szerint a világ nyolc medvefaja közül hat helyzete nem túl bíztató.
A különböző mértékben veszélyeztetett fajok a következők:
Csupán két medvefaj érezheti magát viszonylag biztonságban: a barna medve (Ursus arctos) és az amerikai fekete medve (Ursus americanus). A fekete medve egyedszámát 900 ezerre becsülik, ami több mint a duplája az összes többi medvefajénak együttvéve. A barna medve Észak-Amerikában és Európában hatékony védelmet élvez, ezért populációjuk helyenként még növekszik is. Néhány dél-ázsiai országban, így Pakisztánban, Indiában és Nepálban azonban csak mutatóban maradt néhány állat.
A kínai óriás pandát – amelynek kevesebb mint 3000-esre becsülik az állományát – a jelentős kínai védelmi erőfeszítések ellenére változatlanul a veszélyeztetett kategóriába sorolják. Dave Garshelis, az IUCN medveszakértő csoportjának társelnöke szerint az új kínai élőhely-megóvási intézkedések ellenére sem valószínű, hogy a pandapopuláció tíz évnél hamarabb jelentősebb növekedésnek indulna.
Egy a napokban tartott pandatenyésztési konferencián Jang Hszü-jü (Yang Xuyu), a kínai tartományi erdészeti hatóság vadvédelmi állomásának egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy élelemhiány fenyegetheti az óriáspandák létét, mivel legfontosabb táplálékuknak számító bambuszfajták életük végéhez közelednek.
A pandák megközelítőleg húsz különböző bambuszfélével táplálkoznak. Szecsuán (Sichuan) tartományban kilenc bambuszféle virágzását figyelték meg 2005 óta. Ez a pandák táplálékául szolgáló növények 30 százalékának felel meg – mondta Jang.
A kutató kiemelte, hogy eddig még egyetlen éhezés miatt elhullott pandát sem találtak, azonban a virágzásnak indult bambuszerdő-területek növekedésétől függően éberen kell figyelni az állatokat fenyegető élelemhiány mértékét.
A pandák élőhelyén, a közép-kínai Kanszu (Gansu) és Szecsuán tartományok határvidékén, legutóbb 1984 és 1987 között figyelték meg az állatvédelem jelképévé vált emlős kedvenc táplálékának számító Japán nyílbambusz (Pseudosasa japonica) virágzását, valamint a növények magképzés utáni tömeges elszáradását. Az élelemhiány miatt akkoriban több száz óriáspanda pusztult éhen.
Kapcsolódó cikkeink:
A villámcsapás akár hasznos is lehet egy fának
Egyes nagy termetű trópusi fák számára a villámcsapás nem végzetes, hanem életadó.
Az Adélie-pingvinek évezredes múltját vizsgálták
A kutatás során mind a pingvinek egykori jelenlétének, mind pedig étrendjének nyomait feltárták.
Lepkegyűjteményekben követhető egy betegség terjedése
A múzeumi állatgyűjtemények, bár sokakban ellenérzéseket kelt a meglétük, rengeteg hasznos tudományos kutatást szolgálnak anélkül, hogy újabb példányokat kellene elpusztítani.
Ritka halászsasok érkeztek az Alföldre
Magyarországon csak kisszámban vendégeskednek ezek a csodálatos madarak.
Így harcolnak a Mátrában terjedő kaktuszok ellen
Elkezdődtek a Cserteri vár környékét ellepő idegenhonos fajok elleni munkálatok, amelyek során egy értékes régészeti lelet is előkerült.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
