Veszélyben az ivóvízkészletek
A globális felmelegedéssel emelkedő tengerszint nem csak a strandok eltűnésével sújtja a partközeli településeket, hanem komoly veszély leselkedik a felszínközeli ivóvízkészletekre is.
Korábban a tudósok úgy vélték, ahogy az óceánok fokozatosan elnyelik a partokat, csak olyan mélyen szivárog a sós víz a föld alá, mint amilyen magasan a felszínt lepi el. Azonban az ENSZ Éghajlatváltozások Kormányközi Bizottságának (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) közelmúltban készített szimulációja szerint az elkövetkező száz évben várhatóan 58 centiméterrel emelkedő tengerszint, ihatatlanná teszi a víztározó rétegek friss vizét is.
Azt, hogy a tengervíz milyen mértékben szivárog a felszín alá, a parti homok finomsága határozza meg. Minél apróbbak a homokszemcsék, annál szorosabban illeszkednek egymáshoz, így kevesebb vizet engednek át. A part mentén többnyire különböző típusú kőzetrétegek húzódnak egymás felett, a most végzett tanulmány pedig azt prognosztizálja, hogy minél több a rétegek száma, annál nagyobb valószínűséggel keveredik a friss és a sós víz, amelynek eredményeként emberi fogyasztás számára túlságosan nagy sótartalmú, ihatatlan elegy keletkezik.
Becslések szerint a keverék sótartalma meghaladná a 250 milligrammot literenként; az ilyen folyadék pedig kiszáradással sújthatja az emberi szervezetet.
Az emelkedő tengervíz elsősorban Észak-Európát, a Közel-Keletet, Délkelet-Ázsiát, Észak-Amerika keleti partját és a Mexikói-öbölt fenyegeti. A parti régiók a világ lakosságának 40 százalékának adnak otthont, és ezeknek a területeknek tekintélyes részében a vízellátást a felszín alatti vízek biztosítják.