Hússal vagy gumókkal táplálkoztak őseink?

A tudományos jelentőségű megfigyelésre Tanzániában, az Ugalla Rezervátumban került sor. A füves szavanna egy kis csimpánzpopuláció otthona, amely alkalmazkodott ehhez a száraz környezethez, a faj ugyanis egyébként inkább sűrű erdőkben él.

A csimpánzokat a közvetlenül élelemszerzés közben eddig még senkinek sem sikerült megfigyelnie. Adriana Hernandez-Aguilar, a Kaliforniai Egyetem kutatója azonban közvetett bizonyítékokat már talált: 11 helyen fedezett fel olyan ásási nyomokat, amelyek közelében csimpánz ürülékre, lábnyomokra és rágott ételmaradékra is rálelt. Több helyszínen olyan botokat is talált, amelyekre már rászáradt a sár. Az állatok valószínűleg ezeket használták az ásáshoz, ugyanis a talajfelszín sokszor igen keményre szárad, így nehéz hozzájutni a földben lévő gumókhoz, gyökerekhez.

Azt is megfigyelték, hogy esős időszakban, amikor rendelkezésre állt más élelmiszer is, a csimpánzok akkor is gumókat ettek. Legfőbb táplálékuk egy krumplihoz hasonló gumó, amelynek a rostos részét kiköpik. A helyi lakosok gyógynövényként és tápláléknövényként szintén fogyasztják a növényt.

„A felfedezés, hogy ezek az állatok botokat használnak a táplálék megszerzéséhez, nagy meglepetést okozott” – nyilatkozta a National Geographic Newsnak Jim Moore, a Kaliforniai Egyetem oktatója, aki az Ugallaban folyó kutatást vezeti immár 18 éve.

A kutatók az eredményekről a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban számoltak be.

A mostani felfedezés azért is fontos, mert a csimpánzok módszere valószínűleg elődeinket is segítette az élelemszerzés során a táplálékban viszonylag szegényebb afrikai szavannákon.

A területen most talált rágott gumók a korábban talált 3-4 millió éves fogkövületekkel összevetve segíthetnek a tudósoknak megfejteni, hogy milyen változások mentek végbe az emberelőd fogazatában. Valószínűleg a más típusú táplálékra való áttérés miatt elődeink fogazata néhány millió éve átalakult: a zápfogak megnőttek, az álkapocs erősebb, a fogzománc pedig vastagabb lett.

Átalakult fogazat, megváltozott étrend

„Az eddigi elmélet, amely a fogazat átalakulását a húsra való áttéréssel magyarázta, úgy tűnik nem volt elég megalapozott. Sokkal valószínűbbnek tűnik, – amit a mostani felfedezés is megerősít -, hogy a háttérben az áll, hogy a megváltozott élőhely miatt a gumós növények kerültek túlsúlyba az étlapon” – mondta Lim Morr a LiveSciences című lapnak.

Az ugallai csimpánzok ugyanúgy szembesülnek a környezeti változásokkal, mint az elődeink mintegy öt millió évvel ezelőtt, amikor a táplálékban gazdag erdős élőhelyeik száraz füves területté alakultak a klimatikus változások hatására.

Az ugallai csimpánz populációt napjainkban számos veszély fenyegeti. A terület határában több menekülttábor áll. Az elmúlt években gyakoribbá vált az orvvadászat, és az állatok helyzetét súlyosbítja a területre tervezett országút építése is.