Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

Újra elindult a ’tudományos’ bálnavadászat

2007.11.22.Admin
National Geographic Magyarország

Japánban 1987-ben lépett életbe a nemzetközi bálnavadászati tilalom. Ennek ellenére november 18-án kihajózott a bálnavadászflotta, hogy tudományos céllal folytassa a mészárlást. Az eladásra kész bálnahús 15 kilós kartondobozokba csomagolva visszatér a kikötőbe, a magyarázat szerint ebből finanszírozzák a „kutatást”. Van azonban alternatíva – állítja a Greenpeace.

Amikor 20 éve az utolsó dél-tengeri kereskedelmi bálnavadászati vállalat is feloszlott Japánban, vadász- és feldolgozóhajóit egy új cégnek adta el, amelynek részvényesei a korábbi bálnavadászati cégek tulajdonosai voltak. Ugyanekkor létrejött egy non-profit szervezet is, az ICR (Cetkutató Intézet). Az új vállalat, amely ekkorra az egész flottát magáénak tudhatta, kilenc millió dollárt adományozott az ICR-nak.

A szervezet ebből a pénzből kibérelte a vadászhajókat, és kihajózott a Déli-Sarkot övező vizekre, ahol a tudomány nevében folytatták a bálnavadászatot. A korábbi kereskedelmi vadászat során használt hajókkal és legénységgel – ismerteti a Greenpeace által összegyűjtött tényeket Mózes Szabina, a szervezet hazai sajtószóvivője.

Átjátszották a vagyont

A projekt kettős céllal indult: biológiai paraméterek becslése az állomány kezelésének javítása érdekében, és magyarázatot találni a bálnák szerepére az antarktiszi ökoszisztémában. Az „állomány kezelésének javítása” azt jelentette, hogy olyan módszereket keresnek, amelyekkel növelhető a kifogható egyedek száma, de közben a populáció nem pusztul bele. A legelső „tudományos célú” bálnavadászati program a JARPA nevet kapta, amely 18 éven keresztül, 6778 csukabálna leölésével „próbálta megállapítani” az állatok természetes halálozási rátáját.

Egy 2006-os tokiói tanácskozáson a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) tudósai megállapították, hogy a JARPA kutatási eredményei alapján nem határozható meg a természetes halálozási ráta. Más szóval 18 évnyi „tudományos” öldöklés teljesen felesleges volt. Bár sok adatot gyűjtöttek a bálnák szerepéről az antarktiszi ökoszisztémában, ugyanezen tanácskozás jegyzőkönyve szerint „nagyon kevés eredménnyel járt az erre irányuló kutatás”, így ezt a célkitűzést sem sikerült elérni.

Felesleges a vérfürdő

Jóval a JARPA eredményeinek összegzése előtt az ICR egy újabb, még több bálna leölését tervbe vevő programba kezdett, amelynek a JARPA II nevet adták. A japán kormány szerint új kutatásuk célja többek között nyomon követni a bálnák létszámának alakulását és biológiai paramétereiket, a táplálkozásukat, zsírrétegük változásait, a szennyezőanyagok hatását a cetekre nézve. A 18 év alatt összegyűjtött adatok alapján semmit nem tudtak megállapítani.

Az ivarérettség időpontjának megállapításához meg kell ölni a bálnát, hogy megvizsgálhassák a fülcsontokban található évgyűrűket (kicsit hasonlít a fák évgyűrűihez), de a 18 év során semmiféle eredményt nem értek el. Valószínűleg már nem is fognak, arról nem is beszélve, hogy ez a kérdés annyira nem fontos, hogy emiatt érdemes lenne elpusztítani az állatokat – emeli ki Mózes Szabina.

Nyolcezer áldozat

Ahhoz, hogy nyomon követhessék a táplálkozásukat, valamint a zsírréteg vastagságának változásait, le kell ölni az óriásemlőst. Ma már a gyomortartalom mérése és vizsgálata is felesleges: a két projekt során eddig elpusztított több mint 8000 csukabálna boncolása egyértelművé tette már, hogy krillt, csakis krillt fogyasztanak. Egyébként a bálnák táplálkozási szokásairól úgy is egyértelmű információt kaphatunk, ha megvizsgáljuk ürüléküket.

A Greenpeace szerint a bálnákat a tudomány nevében nem kell megölni: létrehoztak egy olyan weboldalt, amelyen műholdas jeladók segítségével nyomon lehet követni a veszélyeztetett hosszúszárnyú bálnák éves vándorlását. A Nagy Bálnavándorlás elnevezésű projekt a Greenpeace által finanszírozott tudományos kutatás, amely a hosszúszárnyú bálnák szokásos, éves vándorlását követi nyomon a dél-tengeri vizeken. A cetek megjelölését, az információk tudományos feldolgozását a Cook-szigeteken működő Bálnakutató Központ és az új-kaledóniai Opération Cétacés tudósai végzik.

Bálnahúsból finanszírozzák a kutatást

A legtöbb vizsgálathoz szükséges mintavétel biopsziával elvégezhető, ami azt jelenti, hogy vékony tűvel mintát vesznek az elemezni kívánt szövetből. A JARPA kutatói viszont állítják, hogy az Antarktisz menti vizekben nagyon nehéz a biopsziás mintavételt kivitelezni. Emellett, ha leölik az állatot, a húsát eladhatják, így a „kutatási” költségek megtérülnek. A biopsziás kutatás azonban semmiféle pénzügyi bevétellel sem járna.

A zsírréteg vastagsága sokat elmond az állat kondíciójáról. Ezt biopsziás mintavétellel szintén meg lehet állapítani anélkül, hogy az állatnak fájdalmat okoznánk, vagy megölnénk. A szennyezőanyagok bálnákra gyakorolt hatásainak felmérését pedig olyan agyafúrtan dolgozták ki, hogy ahhoz a bálnát mindenképpen meg kelljen ölni. A JARPA embereinek a nehézfém-koncentrációt olyan szervekben kell mérniük, mint a vese és a máj, mely vizsgálatok az állat leölése nélkül nem végezhetők el.

Élve többet ér

Japán idén 935 csukabálna, 50 veszélyeztetett hosszúszárnyú és 50, szintén a kihalás szélén lévő barázdás bálna leölését tervezi. Egy felmérés szerint a japánok 95 százaléka soha, vagy csak nagyon ritkán evett bálnahúst, több mint kétharmaduk ellenzi hazája bálnavadászati tevékenységét. Jelen pillanatban Japánban közel 4000 tonna fagyasztott bálnahús van még a raktárakban, mert a kereslet annyira minimális.

Bálnakutatók világszerte tanulmányozzák a bálnák életét anélkül, hogy bántanák, vagy megölnék az állatokat. A JARPA „kutatói” továbbra is ragaszkodnak a bálnák leölésével járó „kutatási” módszerükhöz, ám nem azért, mert szükség van rá, hanem mert ezáltal tudják az eladásra szánt bálnahúst előteremteni, és folyamatosan kiképezni a bálnavadászokat.

A nem halálos módszer jóval nagyobb előnyökkel jár, mint a halálos, hiszen ezzel egyazon bálnát hosszú időn keresztül meg lehet figyelni. A bálnavadászat által begyűjtött vizsgálati alanyok mindössze egy egyszeri bepillantást engednek a leölt egyed életébe. Ezzel a módszerrel lehetetlen vizsgálni a bálnák viselkedését, például vándorlásukat, mely a tudósokat oly annyira érdekli.

Fotó:Greenpeace

Forrás: FigyelőNet

Kapcsolódó cikkeink:

  • Kutyaeledelnek adják el a bálnahúst Japánban?
  • Japán kudarc a bálnavadászati kongresszuson

  • Hozzászólások

    Madarak fényben és árnyékban

    Madarak fényben és árnyékban

    Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket