A korai tavasz miatt fogynak a jegesmedvék
A kanadai Hudson-öböl jégtábláinak fogyása a jegesmedvék életét veszélyezteti. A korai tavaszokkal beköszönő olvadás miatt egyre több medve halhat éhen vagy fulladhat vízbe.
Az északi sarkvidék jéggel borított vizei jelentik a jegesmedvék (Ursus maritimus) fő vadászterületeit. A nyarak egyre korábbi kezdete miatt a medvék egyre kevesebb időt tölthetnek a jégtáblákon, ezért még a tél beállta előtt lesoványodnak.
Már néhány korábbi vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy a jegesmedvék fennmaradását jelentősen veszélyezteti, hogy gyorsuló ütemben és egyre korábban olvadnak el a sarkvidéki jégtáblák.
Egy újabb vizsgálat során a Hudson-öböl partjainál, az elmúlt 20 évben elfogott medvék adatainak áttekintésekor egyesült államokbeli és kanadai kutatók közösen arra a megállapításra jutottak, hogy a legfiatalabb és a legidősebb egyedek életkilátásai sokkal rosszabbak azokban az években, amikor hamarabb kezd olvadni a jég.
”Az életben maradási esélyek romlása a még nem teljesen kifejlett bocsokat és az idős állatokat fenyegeti leginkább, és ez egyértelműen összefüggésbe hozható a jégzajlással” – nyilatkozta Ian Stirling, a Kanadai Vadvédelmi Egyesület (Canadian Wildlife Service, Edmonton, Alberta) biológusa, a tanulmány társszerzője.
Odaveszett medvebocsok
A jégzajlás kezdete minden évben más időpontra esik, de egyértelműen megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre több azoknak a napoknak a száma, amikor az öböl vízét nem borítja jég. Régebben minden évben 8 hónapon át jég lepte el a felszínt. Napjainkban a jég felszakadozása 3 héttel korábban veszi kezdetét, mint 30 évvel ezelőtt.
Az állatok védelme keretében 1984 óta minden évben befogják az öböl nyugati partjainál „nyaraló” medvék néhány százalékát, és fülcímkével valamint szájtetoválással jelölik meg őket. Ez az állatok azonosításában és nyomon követésében nyújt segítséget a kutatóknak, így megállapítható, hogy az állatok közül hányan élik túl a következő telet. Az eltelt két évtizedben a populáció több mint 20 százalékkal csappant meg.
A felmelegedés miatt bekövetkező korai jégolvadás a legfiatalabb és a legidősebb állatokat sújtotta leginkább, az érett 5-19 éves populációt kevésbé. A jegesmedvék a nyarat a tél során felhalmozott energiatartalékaik segítségével vészelik át. A tavaszi jégzajlás beálltáig az óvatlan fókakölykökből lakmároznak, de amikor a jég hamarabb kezd olvadni, a gyakorlatlanabb fiatal vadászok és a lassabban mozgó idősebb állatok már kevesebb táplálékhoz jutnak, így egyesek éhen is halnak.
Egy megfigyelés szerint az 5 évvel ezelőtt elfogott jegesmedvék 15 százalékkal kisebb tömegűek voltak, mint a 20 éve begyűjtött ugyanolyan magas állatok.
„Minden újabb jégmentes hét mintegy 2-5 százalékkal csökkenti a legsérülékenyebb korban lévő állatok túlélési esélyét. Ez a fő oka a jegesmedve-állomány csökkenésének” – állítja Stirling. Ezek után nem meglepő, hogy az Egyesült Államok a jegesmedvék veszélyeztetett fajok közé sorolását fontolgatja. A döntés jövő év elején várható.
Kapcsolódó cikkeink:
A lakosság segítségét kérik a szúnyogkutatók
A szakemberek egy különleges, a szúnyogok hangjához kapcsolódó projekthez keresnek segítséget.
Rozsda és vadon találkozása: így kelt új életre a természet a Diósgyőri Acélművekben
Molnár Marina fotós egy különleges élőhelyen, a Diósgyőri Acélművek területén dokumentálta, hogy miként tér vissza a természet egy elhagyott ipari területre. Vajon a természet tényleg minden sebet begyógyít?
18 millió rovarfaj várhat még a felfedezésre
Úgy tűnik, a kutatók eddig jelentősen alábecsülték a rovarfajok számát.
Így formálták a növények az emberi civilizációt
A búza és más gabonafélék háziasítása nem csupán az ember táplálkozását változtatta meg, hanem megteremtette a városok, az államok és végső soron az emberi civilizáció alapjait.
Vihar sodorhatta Magyarországra ezt az alaszkai madarat
A hosszúcsőrű cankógoda rendkívül ritka fajnak számít Magyarországon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
