Megkövült tápláléklánc
A kutatók most először akadtak egy összetett, ősi tápláléklánc kézzelfogható maradványára. Rábukkantak ugyanis egy fosszilis cápára, amely a pusztulása előtt éppen egy halat bekebelező krokodilszerű kétéltűt nyelt le.
Régebben a tudósok az ősi fajok étrendjét tápcsatornájuk megkövült tartalmából, illetve fosszilizálódott ürülékükből igyekeztek meghatározni. Így például a kövült ürülékmaradványok vagy koprolitok fedték föl, hogy egyes dinoszauruszok füvet legeltek.
„A zsákmányállatok nagyon ritkán őrződnek meg, különösen az ősmaradványok gyomrában vagy belében” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Jürgen Kriwet, a berlini Humboldt Egyetem paleobiológusa. Legjobb esetben egyetlen áldozat vagy esetleg több azonos fajú egyed maradványait találják meg a kutatók.
Kriwet és munkatársai véletlenül akadtak rá a cápa új ősmaradványára az egyik múzeum gyűjteményében. A rendkívüli részletgazdaságban, jó állapotban megőrződött maradvány kora nagyjából 290 millió év, vagyis a dinoszauruszok színre lépése előttről származik.
A mintegy 50 centiméter hosszú édesvízi cápa a késő perm időszakban élt, amikor a délnyugat-németországi Saar-Nahe-medencét rövid életű tavacskák pettyezték. A cápa hasában az ún. Temnospondyli csoportba tartozó két fiatal, 20–25 centiméteres kétéltű volt.
„A Temnospondyli tagjai krokodilszerűek voltak” – nyilatkozta Kriwet. – „A cápa gyomrában talált példányok még lárvák voltak. A kifejlett példányok akár egy méteresre is megnőhettek, sőt talán még hosszabbra is, és ugyanaz volt a szerepük, mint amelyet a mai krokodilok töltenek be a tavakban.”
A kutató hozzáfűzte, hogy a perm idején még nem éltek krokodilok, azok sokkal később alakultak ki, és a Temnospondyli csoport eltűnése valószínűleg összefügg a krokodilok megjelenésével.
A német tudósok fölfedezésében az a legizgalmasabb, hogy az egyik kétéltűben fölismerhetők egy alig megemésztett, mintegy 10 centiméteres csontoshal maradványai. Ezek a halak kifejlett korukra 50 centiméteresre vagy még nagyobbra is megnőttek.
A figyelemre méltó ősmaradvány-együttes új fényt vet az ősi világ táplálkozási szokásaira. Például egyetlen más kihalt vagy ma élő cápáról sem ismert, hogy kétéltűeket fogyasztott volna. A további kutatások földeríthetik az ősi táplálékhálózatokat, és rávilágíthatnak, hogyan alakultak ki a vízi rendszerek mai táplálékhálói.
Megszökhet kertjeinkből a kokárdavirág és inváziós fajjá válhat
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói inváziós hajlama miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
Beoltják madárinfluenza ellen a kaliforniai kondorokat
A kaliforniai kondort a kihalás széléről igyekeznek évtizedek óta visszahozni, ám a madárinfluenza őket is elérte.
Indul a lakossági fecskeszámlálási akció!
Fecskeles címmel indít újabb lakossági madárszámlálási akciót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely a TermészetLesen program következő állomása - tájékoztatta az MTI-t a szervezet.
Egyszülős családmodell
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb ma élő gyíkfaj: hossza elérheti a három métert, testsúlya pedig a 90 kilót. A hegyes fogú, izmos ragadozó még a vízibivalyokat is elejti.
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
