Lekerülhet a farkas a veszélyeztetett állatok listájáról
Randy Petrich farmer már alig várja, hogy a farkas lekerüljön a veszélyeztetett fajok listájáról - hiszen birtokán, ahol egykor ritkán került a szeme elé az állat, idén ősszel szinte minden reggel friss nyomra bukkant.
Csupán 12 évvel a Yellowstone Nemzeti Parkba történő visszatelepítésük után a szövetségi hivatalnokok szerint a farkasállomány erőteljes növekedése már indokolttá teszi, hogy lekerüljön a veszélyeztetett fajok listájáról – írja a Times.
A Yellowstone-tól északra húzódó Paradise-völgy marhatartói, miként Petrich is, már jogosultak kilőni a ragadozót, ha az veszélyezteti állataikat. Petrich az elmúlt öt évben hét alkalommal lőtt farkast emiatt.
Az Egyesült Államoknak 24 millió dollárjába és több mint két évtizedébe került, hogy visszahozza a fajt a kihalás széléről az északi Sziklás-hegységben, ahol az 1900-as évek közepén történt kiirtási kormányprogram miatt fogyatkozott meg az állomány. Évekig húzódó viták után 66 farkast hoztak be Kanadából a parkba 1995 elején. Mára számuk becslések szerint 1545-re duzzadt Idahóban, Montanában és Wyomingban. A környezetvédők szerint viszont legalább 2-3000 farkas kell a régióban ahhoz, hogy a faj ne tűnjön újra el.
A farkasok által elejtett háziállatok száma 2000-ben 123 volt, idén októberig pedig 330. A válaszul lelőtt farkasok száma ugyanebben az időben hétszeresére emelkedett, 20-ról 146-ra.
A terv szerint, ha az állat lekerül a listáról, akkor engedéllyel korlátlanul vadászható lesz, de csak addig, amíg számuk 450 fölött marad. Ha az alá csökken, akkor korlátozzák a vadászatot, ha 300 egyednél is kevesebb marad, akkor a faj visszakerül a veszélyeztetett listára.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
