Költözzenek a Déli-sarkra a jegesmedvék?
A biológusok között élénk vita dúl arról, jó dolog-e a klímaváltozás által fenyegetett állatfajok áttelepítése új élőhelyekre. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) áprilisban megjelent közleménye szerint az összes faj 20-30 százalékának "fokozott" esélye van a kihalásra, ha a világ középhőmérséklete több mint 1, 5-2, 5 fokkal emelkedik.
A Nature című tudományos folyóirat szerint az összes állat és növény akár egyharmada már 2050-ig arra kényszerülhet, hogy túlélése érdekében új területekre költözzön. A Kaliforniai Egyetem tanulmánya szerint a probléma nyilvánvaló megoldása a legveszélyeztetettebb fajok áttelepítése új élőhelyekre.
A fajok jó része már most is reagál a klímaváltozásra: megkezdték a költözködést. A biológusoknak nem is miattuk fáj a fejük – hanem azon fajok miatt, amelyek nem tudnak továbbállni.
Ha az éghajlat olyan gyorsan változik, ahogy azt ma jósolják, akkor ezeknek az állatoknak alig marad idejük, hogy szedjék a sátorfájukat. A legutóbbi jégkorszak óta ráadásul még a táj is megváltozott – városok, művelt területek és utak határozzák meg a képét. Sok fajnak egyszerűen lehetetlen ezeken az akadályokon átvergődni: egyes lepkéknek már az első autópályánál véget ér az útjuk.
A mesterséges áttelepítés ötlete viszont szögesen ellenkezik az élővilág védelmének alapelveivel. A véletlenül vagy könnyelműen behurcolt állatfajok ökológiai katasztrófák sorát okozták szerte a Földön, túlnyomórészt Ausztráliában. Sok kutató ezért úgy vélekedik, hogy a „menekülőket” első lépésként nem kellene áttelepíteni, hanem a vándorlásukat kellene megkönnyíteni. Volker Hammen, a hallei Helmholtz Környezetkutatási Központ munkatársának javaslata szerint például zöld folyosókat kellene kiépíteni.