Mekkora ’falatot’ nyel a bálna?

Egyetlen közönséges barázdásbálna – amelynek hossza kb. 25 méter – 82 köbméternyit képes lenyelni az óceáni „levesből”. Ez egy autóbusz térfogatának felel meg. Viszont miután kiszűrte a vizet a szája felső részéről lelógó különleges lemezeken, a szilákon keresztül, alig tud 12 kilogrammnál több táplálékot lenyelni.

A tudósok már sok évtizede készítenek különféle becsléseket arról, mennyi víz és ennivaló fér a bálnák szájába. Ez az új számítás, a bálna energiaháztartásának és mozgásának elemzésével együtt az első igazán ellenőrizhető tudományos vizsgálatokon alapuló kalkuláció.

„Az ilyen méretű állatok esetében nem könnyű adatokat gyűjteni” – emlékeztet Nicholas Pyenson, a berkeley-i California Egyetem paleontológusa, aki két munkatársával dolgozott a kutatáson. – „Nem lehet laboratóriumban vizsgálni, és képtelenség egy helyben tartani, amíg a kutatók elvégzik a méréseket. Ráadásul tevékenységük a víz alatt zajlik, és az operatőrnek is nagyon nehéz dolga van, ha használható felvételeket akar készíteni az állatokról.

A Marine Ecology Progress Series folyóirat e havi számában publikált kutatásokhoz a Discovery Channel nemrég megjelent Kék bolygó című sorozatából választottak ki jeleneteket, és azokat vetették alá tüzetes elemzésnek. Számítógépes programmal vizsgálták a Nyílt tengerek epizód egyik jelenetét. Ezen egy trópusi bálna (Balaenoptera edeni) „ront rá” egy halrajra, hogy táplálékot szerezzen.

A kutatók szerint ez az eddigi legjobb felvétel, amelyet a sziláscetek táplálkozásáról készítettek, és alapvető forrásként szolgál arra, hogy megállapítsák a száj nyílásszögének változását a nyelés folyamán. Az innen nyert adatokat a tudósok kombinálták azokkal az információkkal, amelyeket a bálnák hátára erősített minikamerák szolgáltattak az elmúlt években. Ezenkívül pontos méréseket végeztek a múzeumokban őrzött bálnacsontvázokon.

Az információk összesítése arra utal, hogy a barázdásbálnák sorozatos rohamokkal táplálkoznak, ezek mindegyike 6–10 másodpercig tart. Egyetlen merülés folyamán maximum hét rohamot indítanak. 12 kilogrammnyi krill tápanyagtartalmával számolva, egy bálnának nagyjából négy órát kell vadásznia a napi energiaszükségletének fedezéséhez.

A kutatók arra is érdekes magyarázattal szolgálnak, hogy miért nem nagyobb állatokkal táplálkoznak a föld legnagyobb élőlényei. A rajokba verődő krill vagy halak egyetlen óriási élőlénynek tekinthetők, amelyből egy „harapás” jóval több tápanyagot szolgáltat a bálnának, mint ha például egy pár méteres zsákmányból harapnának egyet. Ráadásul sokkal gyakoribbak, mint a közepes vagy nagytermetű zsákmányállatok.