Szag alapján tájékozódnak az elefántok
Kutatók megállapították, hogy az elefántok akár harminc távollevő családtag helyzetét is képesek szaglás alapján meghatározni, és fejben letérképezni.
Az elefántok nőstények vezette csoportokba verődve élnek és vándorolnak. Amikor a csorda kisebb csoportokra szakad, illetve amikor egyes állatok a hazafelé tartó úton lehagyják a család többi tagját fontos, hogy a csordatagok ne tévesszék egymást szem elől. Egészen pontosan szag elől, ugyanis az elefántok látása nappali fényviszonyok mellett gyenge, szaglásuk viszont igen kifinomult.
A St Andrews Egyetem kutatói a kenyai Amboseli Nemzeti Park elefántjait vizsgálták: mintákat vettek a nőstények vizeletéből, melynek szagát bemutatták a jóval előttük ballagó csordatagoknak elhitetve velük, hogy a szag „tulajdonosa” előttük jár. Az elefántok meglepetéssel fogadták annak a tehénnek a szagát, aki a valóságban nem lehetett ott.
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy amennyiben valamennyi elefánt folyamatosan frissíti emlékeiben a többi csordatag helyzetét, akiket vizeletük alapján meg is tud egymástól különböztetni, vajon egy ilyen becsapós szituációban a megfigyelt egyedek más reakciót mutatnának-e” – nyilatkoza a BBC News hírügynökségének Lucy Bates, a tanulmány társszerzője. Az elefántokon a meglepetés jeleit észlelték, amikor távoli rokonaik vizeletének szaga csapta meg az orrukat.
Mindehhez nem csupán kiváló szaglásra, de kitűnő emlékezetre is szükség van – állítja Richard Byrne, a kutatás másik társszerzője. Az embereknél például egy nagy bevásárlás során a családanya nehéz feladatnak van kitéve, amikor tekintetével igyekszik nyomon követni a körülötte rohangáló gyermekeit és az el-elkószáló férjét, élt egy érdekes példával Byrne. Az elefántteheneknek azonban nem 4-5, hanem 20-30 családtag helyzetéről kell tájékozódniuk, amit kiváló szaglásuk és emlékezetük tesz lehetővé.
Byrne elképzelhetőnek tartja, hogy az elefántok közismerten jó memóriája elsősorban nem a dolgok életre szóló megjegyzésére, hanem inkább rövidt távon, a mindennapok szempontjából fontos ismeretek megőrzésére és felfrissítésére irányul. Az eredményeket a Royal Society által kiadott Biology Letters című tudományos folyóiratban tették közzé.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
