Húsevő gomba borostyánba foglalva

A lelet egyedülálló: a Berlini Természettudományi Múzeum kutatói egy 100 millió éves borostyánban ősi húsevő gombára bukkantak. A ragadozó gomba a dinoszauruszok korában fonálférgeknek állított gyűrűszerű, ragacsos csapdákat, majd a zsákmányt megemésztette.
„Egy passzív csapdáról van szó, a férgek véletlenül kúsztak bele a hurkokba” – magyarázta Alexander Schmidt, a Berlini Humboldt Egyetemhez tartozó múzeum kutatója.
A gombák csapdáit leginkább a pókhálókhoz lehetne hasonlítani. Felfedezésüket Schmidt és kollégái a Science című tudományos szaklapban publikálták.
„A gombakövületek igen ritkák, és gyakran csak borostyánban lehet rájuk lelni” – nyilatkozta Schmidt. A szóban forgó borostyán Franciaország délnyugati részéről származik.
A borostyánban még bennragadt számos rovar is, többek közt egy lótetű. A jó tartósításnak köszönhetően a kutatók a ragadozó gomba teljes fejlődési ciklusát végig tudták követni. Bizonyítani tudták, hogy csapdatechnikája már a dinoszauruszok korában működött.
A mai ragadozó gombák viszont más fejlődési utat jártak be, és nem rokonai az ősváltozatnak. A húsevő gombák zsákmányolási technikái a földtörténet során többször, egymástól függetlenül alakultak ki.
A fonálférgek viszont a mai napig a húsevő gombák kedvelt „étrendkiegészítői”, különösen a tápanyagszegény talajokban. „Ezek a gombák fontos részei a talaj ökoszisztémáinak, mivel ritkítják a fonálférgeket” – magyarázta Schmidt.