Húsevő gomba borostyánba foglalva

“Egy passzív csapdáról van szó, a férgek véletlenül kúsztak bele a hurkokba” – magyarázta Alexander Schmidt, a Berlini Humboldt Egyetemhez tartozó múzeum kutatója.

A gombák csapdáit leginkább a pókhálókhoz lehetne hasonlítani. Felfedezésüket Schmidt és kollégái a Science című tudományos szaklapban publikálták.

“A gombakövületek igen ritkák, és gyakran csak borostyánban lehet rájuk lelni” – nyilatkozta Schmidt. A szóban forgó borostyán Franciaország délnyugati részéről származik.

A borostyánban még bennragadt számos rovar is, többek közt egy lótetű. A jó tartósításnak köszönhetően a kutatók a ragadozó gomba teljes fejlődési ciklusát végig tudták követni. Bizonyítani tudták, hogy csapdatechnikája már a dinoszauruszok korában működött.

A mai ragadozó gombák viszont más fejlődési utat jártak be, és nem rokonai az ősváltozatnak. A húsevő gombák zsákmányolási technikái a földtörténet során többször, egymástól függetlenül alakultak ki.

A fonálférgek viszont a mai napig a húsevő gombák kedvelt “étrendkiegészítői”, különösen a tápanyagszegény talajokban. “Ezek a gombák fontos részei a talaj ökoszisztémáinak, mivel ritkítják a fonálférgeket” – magyarázta Schmidt.