Húsevő gomba borostyánba foglalva
A lelet egyedülálló: a Berlini Természettudományi Múzeum kutatói egy 100 millió éves borostyánban ősi húsevő gombára bukkantak. A ragadozó gomba a dinoszauruszok korában fonálférgeknek állított gyűrűszerű, ragacsos csapdákat, majd a zsákmányt megemésztette.
“Egy passzív csapdáról van szó, a férgek véletlenül kúsztak bele a hurkokba” – magyarázta Alexander Schmidt, a Berlini Humboldt Egyetemhez tartozó múzeum kutatója.
A gombák csapdáit leginkább a pókhálókhoz lehetne hasonlítani. Felfedezésüket Schmidt és kollégái a Science című tudományos szaklapban publikálták.
“A gombakövületek igen ritkák, és gyakran csak borostyánban lehet rájuk lelni” – nyilatkozta Schmidt. A szóban forgó borostyán Franciaország délnyugati részéről származik.
A borostyánban még bennragadt számos rovar is, többek közt egy lótetű. A jó tartósításnak köszönhetően a kutatók a ragadozó gomba teljes fejlődési ciklusát végig tudták követni. Bizonyítani tudták, hogy csapdatechnikája már a dinoszauruszok korában működött.
A mai ragadozó gombák viszont más fejlődési utat jártak be, és nem rokonai az ősváltozatnak. A húsevő gombák zsákmányolási technikái a földtörténet során többször, egymástól függetlenül alakultak ki.
A fonálférgek viszont a mai napig a húsevő gombák kedvelt “étrendkiegészítői”, különösen a tápanyagszegény talajokban. “Ezek a gombák fontos részei a talaj ökoszisztémáinak, mivel ritkítják a fonálférgeket” – magyarázta Schmidt.
2020. október asztrofotója: Barangolás az Orionban
Tegyünk kozmikus utazást az égbolt legszebb csillagképének objektumai között!
Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben
Németország világhírű erdőségének lápjaiban egyre több növényfajt érint a klímaváltozás.
Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak
A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.
Futrinkák ősszel
A magyarországi bogárvilág méretes, leglátványosabb tagjai nyár közepére szinte mind eltűnnek. Akad azonban néhány nagytestű faj, mely az őszi esők beköszöntével bukkan elő.
Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése
Habár mind a cetfélék partra vetődése, mind a geomágneses háborgást okozó naptevékenység időszakos viselkedést mutat, a kettő közt, úgy tűnik, még sincs összefüggés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
