A gyümölcsmimikri meghökkentő esete
Egy trópusi élősködő a hangyák szervezetébe kerülve potrohukat kívánatos piros bogyóhoz teszi hasonlatossá. A fertőzött hangyák vonzzák a madarakat, így az élősködő tovább terjed.
Két amerikai kutató, Robert Dudley és Steve Yanoviak érdekes felfedezést tett a Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben élő Cephalotes atratus hangyafajjal kapcsolatban. Dudley Panamában tanulmányozta a hangyák mozgását, amikor felismerte, hogy egyes hangyák potroha piros színű és megnagyobbodott – érett bogyóhoz hasonlít.
Amikor a kutatók a normálistól eltérő potrohot felvágták, nagyszámú fonálféregpetét láttak benne. A fonálférgek – a kutatók közelebbi megnevezéssel nem szolgáltak – a fertőzött hangya potrohába jutva igen sok petét raknak, melyek kitágítják a potrohot, így annak fala a tágulás miatt elvékonyodik. A féregpeték sárgás színűek, és áttűnnek a potroh vékony falán, így amikor rásüt a nap a borostyán árnyalatú szelvényre, az pirosnak látszik.
A fertőzött potrohot a hangyák – valószínűleg kíméletből – felfelé tartják, így még feltűnőbb lehet a madarak számára. Normál körülmények között a madarak nem eszik meg e hangyafaj egyedeit, mert azok védekezésképpen igen rossz ízű méreganyagot tárolnak szervezetükben.
A trükk segítségével azonban a hangyák – és bennük a fonálférgek – mégiscsak bekerülnek a madarak emésztőrendszerébe, ahonnan az élősködők sértetlenül távoznak a kloákán keresztül. A hangyák a fák levelein élnek, ahová gyakran jut a madarak ürülékéből, így az abban lévő férgek újabb hangyákat fertőznek meg.
Ez az első olyan ismert eset, amikor az úgynevezett „gyümölcsmimikrit” egy parazita hozza létre gazdaállatán, saját terjedése érdekében.
Pisiszökőkúttal kommunikálhatnak a folyamidelfinek
Az ember számára a vizelés magánügy, azonban az állatok a vizeletük segítségével alapvető információkat osztanak meg egymással.
Kíváncsibbá tesz az állatkerti élet
Orangutánok megfigyelése alapján úgy tűnik, a vadon élő és az állatkerti egyedek eltérő módon vizsgálgatják az ismeretlen tárgyakat.
Elképesztően ritka ragadozó madár bukkant fel az Alföldön
Magyarországon a mostanival együtt mindössze tizenkétszer látták ezt az állatot.
Dadusok vigyáznak a kiselefántokra, amikor az anya elfoglalt
Hihetetlenül elkötelezetten gondoskodnak az utódokról, akkor is, ha nem állnak velük rokoni kapcsolatban.
Mik ezek a hatalmas, lomha darazsak a kertjeinkben?
A sokak számára rémisztő megjelenésű rovarok emberre nem veszélyesek, sőt kifejezetten hasznosak számunkra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
