A gyümölcsmimikri meghökkentő esete
Egy trópusi élősködő a hangyák szervezetébe kerülve potrohukat kívánatos piros bogyóhoz teszi hasonlatossá. A fertőzött hangyák vonzzák a madarakat, így az élősködő tovább terjed.
Két amerikai kutató, Robert Dudley és Steve Yanoviak érdekes felfedezést tett a Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben élő Cephalotes atratus hangyafajjal kapcsolatban. Dudley Panamában tanulmányozta a hangyák mozgását, amikor felismerte, hogy egyes hangyák potroha piros színű és megnagyobbodott – érett bogyóhoz hasonlít.
Amikor a kutatók a normálistól eltérő potrohot felvágták, nagyszámú fonálféregpetét láttak benne. A fonálférgek – a kutatók közelebbi megnevezéssel nem szolgáltak – a fertőzött hangya potrohába jutva igen sok petét raknak, melyek kitágítják a potrohot, így annak fala a tágulás miatt elvékonyodik. A féregpeték sárgás színűek, és áttűnnek a potroh vékony falán, így amikor rásüt a nap a borostyán árnyalatú szelvényre, az pirosnak látszik.
A fertőzött potrohot a hangyák – valószínűleg kíméletből – felfelé tartják, így még feltűnőbb lehet a madarak számára. Normál körülmények között a madarak nem eszik meg e hangyafaj egyedeit, mert azok védekezésképpen igen rossz ízű méreganyagot tárolnak szervezetükben.
A trükk segítségével azonban a hangyák – és bennük a fonálférgek – mégiscsak bekerülnek a madarak emésztőrendszerébe, ahonnan az élősködők sértetlenül távoznak a kloákán keresztül. A hangyák a fák levelein élnek, ahová gyakran jut a madarak ürülékéből, így az abban lévő férgek újabb hangyákat fertőznek meg.
Ez az első olyan ismert eset, amikor az úgynevezett „gyümölcsmimikrit” egy parazita hozza létre gazdaállatán, saját terjedése érdekében.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
