Mennyi metánt kérődzik a tehén?
Százmillió forintnyi állami pénzt kapott tehenek emésztésének tanulmányozására egy svéd egyetem.
A tudósoknak kétségkívül szenvedélyük a számolás, gyakran azonban ez már extrém formákat ölthet. Einstein például kiszámolta, hogy mekkora időveszteség éri egész élete során azzal, hogy minden nap zoknit kell húznia illetve levetnie, ezért úgy döntött, hogy zokni nélkül jár.
A svédországi uppsalai mezőgazdasági egyetem kutatói most a tehenek emésztése során keletkező bélgázok felmérésére kaptak állami támogatást.
A cél pontosan: megmérni a marhákból a légkörbe jutó metán mennyiségét, és kidolgozni a csökkentés lehetőségeit. A kutatók mintegy húsz tehenet vonnak be a vizsgálatba: mindegyik állat olyan műszeres nyakravalót kap, amely állandóan méri a marha közvetlen közelében a metánszintet.
A tehenek által kibocsátott metán 95 százaléka az állatok száján át kerül a levegőbe. A kutatók szerint a gázkibocsátás nagyban függ a konkrét takarmánytól, ezért a teheneket különböző étrenden tartják majd, hogy megmutatkozhasson, milyen takarmány eredményez gázszegényebb kérődzést.
Nemrégiben egyébként ausztrál tudósok kiszámolták, hogy élete során egy tehén milyen mennyiségű káros anyagot bocsát emésztése révén a légkörbe, és ugyancsak meglepő eredményre jutottak: megállapították, hogy a világ összes tehene együttesen nagyban befolyásolja a második legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán légkörben megtalálható mennyiségét.
Kapcsolódó cikkeink:
Az inváziós növények átalakítják a sivatagot is
A biológiai sokféleség segíti az ökoszisztémák ellenálló képességét például a klímaváltozással szemben, az inváziós fajok viszont ellentétes hatásúak.
Ez a világ legmélyebben élő tintahala
A Filippínó-árokban tett merülés során 6212 méteres mélységben sikerült az állatot megpillantani.
Ugyan színpompás ez az ugrópók, de saját színében nem gyönyörködhet
Az ugrópókok közül számtalan faj a párválasztásban fontos ragyogó színeket visel, ám egyik fajuk ennek ellenére is képtelen a saját színét észlelni.
Hatalmas jéghalkolónia rejtőzik a Weddell-tengerben
A biológuscsoport, amely az Antarktisz déli Weddell-tengerének mélyéről gyűjtött adatokat, mintegy 60 millió aktív fészket tartalmazó jéghalkolóniára bukkant.
Kihalt bálna csontjait őrizte garázsában egy házaspár
A lelet a közelmúltban került a Smithsonian Intézethez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
