Mennyi metánt kérődzik a tehén?

Százmillió forintnyi állami pénzt kapott tehenek emésztésének tanulmányozására egy svéd egyetem.
A tudósoknak kétségkívül szenvedélyük a számolás, gyakran azonban ez már extrém formákat ölthet. Einstein például kiszámolta, hogy mekkora időveszteség éri egész élete során azzal, hogy minden nap zoknit kell húznia illetve levetnie, ezért úgy döntött, hogy zokni nélkül jár.
A svédországi uppsalai mezőgazdasági egyetem kutatói most a tehenek emésztése során keletkező bélgázok felmérésére kaptak állami támogatást.
A cél pontosan: megmérni a marhákból a légkörbe jutó metán mennyiségét, és kidolgozni a csökkentés lehetőségeit. A kutatók mintegy húsz tehenet vonnak be a vizsgálatba: mindegyik állat olyan műszeres nyakravalót kap, amely állandóan méri a marha közvetlen közelében a metánszintet.
A tehenek által kibocsátott metán 95 százaléka az állatok száján át kerül a levegőbe. A kutatók szerint a gázkibocsátás nagyban függ a konkrét takarmánytól, ezért a teheneket különböző étrenden tartják majd, hogy megmutatkozhasson, milyen takarmány eredményez gázszegényebb kérődzést.
Nemrégiben egyébként ausztrál tudósok kiszámolták, hogy élete során egy tehén milyen mennyiségű káros anyagot bocsát emésztése révén a légkörbe, és ugyancsak meglepő eredményre jutottak: megállapították, hogy a világ összes tehene együttesen nagyban befolyásolja a második legfontosabb üvegházhatású gáz, a metán légkörben megtalálható mennyiségét.
Kapcsolódó cikkeink: