Újra önálló az Őrségi Nemzeti Park!

Január 23-tól újra önállóan működik az Őrségi Nemzeti Park – jelentette be Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, miután a kormány elfogadta az ehhez szükséges rendeletmódosítást. Az önállósítás eredményeképp - költségvetési többletkiadás nélkül - lehetőség nyílik arra, hogy a nemzeti park jelentős pályázati forrásokhoz jusson, s regionális természetvédelmi-turisztikai központtá váljon.
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter kinevezése óta szorgalmazta az Őrségi Nemzeti Park önállóságának visszaállítását. A kormány a mai ülésén elfogadta az erről szóló rendeletmódosítást, így a nemzeti park újra önállóan működhet. Az új intézmény igazgatói posztjára pályázatot írnak ki, s ezt követően, várhatóan tavaszra alakul ki a végleges szervezet.
Az Őriszentpéter központú Őrségi Nemzeti Park egyik kiemelt feladata lesz a kezelésébe kerülő Pityerszeri Skanzen turisztikai fejlesztése, ahol a Regionális Operatív Program (ROP) több százmillió forintos pályázatainak segítségével korszerű látogatóközpont épül. A tervek szerint Vendvidéken, Apátistvánfalván egy volt határőrlaktanyából – szintén ROP-os forrásból – az úgynevezett „Nyugati Kapu” látogatóközpont és élményút épül. A nemzeti park fejlesztésének másik új eleme a „Keleti Kapu”, ami a Szőce melletti tőzegmohás láp jelenleg is meglévő kutatóházának átépítésével jön létre. Ezt – a tervek szerint – természetvédelmi bemutató tanösvénnyel és kerékpárúttal kiegészülve vehetik igénybe a látogatók. Mindezek mellett az Őrségi Nemzeti Park soron kívül mintegy 20 millió forintot fordíthat majd a területén fekvő, ám tulajdonában még nem lévő területek megvásárlására, hogy hatékonyabb természetvédelmi kezelést biztosítson számukra.
Fodor Gábor elmondta: kiemelt célja a nemzeti parkok megerősítése, hogy azok hatékonyabban végezhessék az élőhelyek megőrzését és rehabilitációját, a tájgazdálkodást, valamint nagyobb szerepük legyen a környezeti nevelésben is, és így az adott térség fejlődését is elősegítő ökoturisztikai központtá válhassanak. A tárca további céljai között szerepel a nemzeti parkok nemzetközi kategóriák szerinti ún. zónarendszerének bevezetése, amely differenciáltabb védelmet tesz lehetővé. Ennek megfelelően valamennyi nemzeti parkban kijelölik majd az ún. természeti, kezelt és bemutató övezeteket, ahol e zónák szerint határozzák majd meg az ott folytatható tevékenységeket. A természeti zónában lesz a legszigorúbb a védelem. A kezelt zónákban a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével gazdálkodás is végezhető, míg a bemutató zóna elsősorban a természetvédelmi ismeretterjesztést szolgálja majd.
Fodor Gábor kiemelte, hogy 2008-ban jelentősen megerősíti a természetvédelmi őrszolgálatot, létszámuk idén negyven százalékkal bővül, hogy hatékonyabban léphessenek fel az illegális terepmotorozás, a védett természeti területeket érintő illegális hulladéklerakás, a gyújtogatás, a védett állatok és növények pusztítása, valamint az engedély nélküli fakitermelés ellen. Az őrszolgálat létszáma 2010-ig további 135 fővel bővül majd. Jelenleg egy őrre átlagosan 46.300 hektár működési terület, azon belül pedig 4.200 hektár országos jelentőségű védett természeti terület, és 6.000 hektár országos jelentőségű védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület, továbbá 190 régészeti lelőhely jut.
A regionális operatív programok keretében a nemzeti parki igazgatóságok összesen 21 pályázatot terveznek benyújtani ökoturisztikai fejlesztésekre. A pályázatok révén összesen 9, 3 milliárd forintnyi fejlesztés – látogatóközpont, bemutatóhely – valósulhat meg az elkövetkezendő hét évben. A zöldtárca a 2008-as fejlesztések önrészeként összesen 237, 4 millió forintot biztosít e projektekhez – áll a KvVM közleményében