Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Természet

Mit nem tud(t)unk a mókusokról?

2008.01.28.Admin
National Geographic Magyarország

A közönséges erdeimókus állománya hazánkban jelenleg stabil, a hobbiállattartásban nálunk is terjedő amerikai szürkemókus azonban veszélyforrás. Nagy-Britanniában a szürkemókus száz év alatt teljesen kiszorította az őshonos mókust, és egyelőre nincs hatékony eszköz a folyamat megállítására.

A mókus az egyik legismertebb és legkedveltebb állatunk, joggal gondolnánk, hogy „agyonkutatták”, már nem sok újat lehet kideríteni róla. Ezt megcáfolni látszik az a 2002-ben indult kutatás, amely önkéntesek bevonásával számos új információt gyűjtött össze a fajról. A kutatást a Tölgy Természetvédelmi Egyesület, a Göncöl Szövetség, a gödöllői Szent István Egyetem és a KvVM szakemberei közösen koordinálják.

A Mókusleső program keretében a kutatók elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen élőhelyet (erdőtípust) kedvel az egész Eurázsiában, így hazánkban is honos közönséges erdeimókus (Sciurus vulgaris).

A felmérés eredményei többek között rámutattak arra, hogy a közönséges erdeimókus nem is annyira gyakori vendége a városi parkoknak. Leginkább azokban a parkokban fordul elő, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a városon kívüli erdőkkel, és gyakori az ember általi etetés. Míg Nyugat-Európában a közönséges erdeimókus különböző színváltozatainak előfordulása leginkább a tengerszint feletti magasságtól függ, hazánkban a fekete, barna, szürke, vörös és sárga árnyalatú mókusok egy populáción belül is keverednek.

A Mókusleső program – talán legfontosabb eredményként – rámutatott arra, hogy a hazánkban élő közönséges mókus az őshonos fajokból álló elegyes lombhullató erdőkben fordul elő leginkább, szemben a nyugat-európai állományokkal, amelyek a tűlevelű erdőket részesítik előnyben. Ennek a felismerésnek elsősorban a fajt leginkább veszélyeztető tényező – a szürke mókus megjelenése – miatt van jelentősége.

Nagy-Britanniában mára csak hírmondóba maradt közönséges mókus

A közönséges erdeimókus egész Eurázsiában őshonos, több mint 40 alfaja ismert. A 19. század végén viszont Angliában megjelent egy vetélytárs: az amerikai szürkemókus (Sciurus carolinensis). A hobbiállatként az európai kontinensre hozott faj kiszabadult a természetbe, és egy évszázad alatt szinte teljesen kiszorította a közönséges erdeimókust a szigetországból.

A szürkemókus térhódítása olyan mértékű volt, hogy Nagy-Britanniában napjainkra már csak alig néhány (helyenként visszatelepített, és szigorúan védett) állománya maradt fenn az őshonos fajnak, elsősorban a tűlevelű erdőkben, amelyet a közönséges erdeimókusokkal szemben a szürkemókus kevésbé kedvel – tudta meg a National Geographic Online Bakó Botondtól, a KvVM Természetmegőrzési Főosztályának munkatársától.

A szürkemókus „sikertörténete” elsősorban nem az agresszívebb táplálék- és területszerző tulajdonságában rejlik, hanem abban, hogy egy, a közönséges erdeimókusra veszélyes vírus hordozója. A szürkemókus által terjesztett, ám rá veszélyt nem jelentő ún. parapox-vírus vérzéses bőrsérülést okoz a közönséges erdeimókusnál, amely rövid időn belül az állat pusztulásához vezet. A szigetországon kívül még Olaszországban figyelték meg a szürkemókus ilyen mértékű elszaporodását. A valószínűleg szintén hobbiállattartásból kiszabadult szürkemókus az ország középső részén jelent meg nagyszámban.

Bakó Botond elmondta, a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szürkemókus-invázió megállítására még nincs hatékony módszer, vagyis ha már valahol megjelent, szinte lehetetlen megfékezni, ezért a legjobb megoldás, ha megakadályozzuk, hogy egyáltalán megjelenjen az országban. Magyarországon fokozottabb veszélyt jelentene a szürkemókus természetben való megjelenése, ugyanis ez a faj a lombhullató erdőket kedveli, amely – a nyugat-európaival ellentétben – a nálunk előforduló közönséges erdeimókus élőhelye.

A hobbiállattartás jelenti a legnagyobb veszélyt

Az elkövetkező évtizedekben nem valószínű, hogy természetes úton megjelenik nálunk a szürkemókus, ugyanis az olaszországi állománytól az Alpok, mint természetes akadály védelmet jelent. A legnagyobb potenciális veszélyforrást a hobbiállattartás jelenti, ugyanis jelenleg nem tiltja jogszabály a szürkemókus behozatalát és értékesítését vagy hobbiállatként való tartását. Viszont már történtek előkészületek a jogszabály ilyen irányú módosítására, amely a közeljövőben remélhetőleg megakadályozza ennek az inváziós fajnak a megjelenését. Erre mielőbb szükség lenne, ugyanis a program kapcsán a kutatóknak tudomására jutott, hogy állatkereskedésben már nálunk is megjelent a szürkemókus.

„Habár a hazai közönséges erdeimókus állománya a vizsgálatok alapján stabilnak tekinthető, a fajt fenyegető reális veszély indokolta, hogy a programot országos monitoringgá alakítsuk. A cél a meglévő populációk mozgásának, változásának nyomon követése, hogy ne csak akkor foglalkozzunk egy faj védelmével, ha már veszélyben van, hanem próbáljuk megelőzni a helyzet romlását” – hangsúlyozta a szakértő.

A Mókusleső programba első évben még csak a Vác térségében lévő iskolákat vonták be. 2003-tól országos méretűvé vált az adatgyűjtés, több ezer iskola kapcsolódott be a felmérésbe, adatgyűjtésbe. A program népszerűségét jelzi, hogy a beérkezett adatok – az Örség és a Zalai-dombság kivételével – az egész ország potenciális mókusélőhelyeit lefedik. A monitorozás ma már a program honlapján elérhető adatlap révén folyamatos, és bár jelenleg is elsősorban iskolákon keresztül történik az adatgyűjtés, ma már bárki lehet „mókusleső”, ha az adatlapon feltüntetett néhány szempont szerint megfigyeli a lakóhelyén és annak környékén élő mókusokat.

További információ a mókusokról és a programról >>

Kapcsolódó cikkeink:

  • NG Kids: Fotózz velünk vörös mókust!
  • Mentik a vörös mókusokat a brit szigeteken

    Fotó: Kovács Olivér

  • Rakoncátlan makákók Thaiföldön

    Rakoncátlan makákók Thaiföldön

    A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákók ellen - tette közzé a hírt az MTI.

    Csak ön után!

    Csak ön után!

    Gesztusokkal kommunikál a mi széncinegénk távol-keleti rokona, a japán széncinege.

    A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

    A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

    A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon - tette közzé a HUN-REN Ökológiai Központ közleményét az MTI.

    Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

    Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

    Az állatmentők tapasztalatai alapján egyre korábban kezdenek születni a kiscicák, és egyre hosszabb időn át tart a szezon.

    Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

    Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

    Az UNESCO Világörökség védelmét élvező sziget különleges körülményeket biztosít az itt élő állatok számára.

    National Geographic 2024. márciusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    18 780 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket