Kinyíltak az első virágok az Állatkertben!
Téltemető és hóvirág virít a Fővárosi Állat- és Növénykert védett parkjában! A hazai flóra legkorábban nyíló vadvirágai közé tartozó növények idén ugyan nem olyan korán bontottak szirmot, mint a tavalyi, rendkívül enyhe télen, de még mindig hamarabb, mint a „sokéves” átlag.
Az idei évben is meglehetősen korán bontottak szirmot az első virágok. Az Állatkert védett parkjában ugyanis már most is több helyen virítanak a vadvirágok, így a téltemető, a hóvirág és a hanga is. A tavalyi, a mostaninál lényegesen enyhébb télen az első virágok megjelenésére már január második hetében sor került, 2006-ban viszont február utolsó hetében kezdték szirmaikat bontogatni.
A téltemető és a hóvirág nem véletlenül kapták nevüket, hiszen már akkor gyönyörködhetünk bennük, amikor a tél még vonakodik átadni a helyét a tavasznak. A hazai flóra e legkorábban nyíló vadvirágai általában februárban kezdik a virágzást, március végére pedig rendszerint el is virágzanak.
A boglárkafélék közé tartozó téltemető (Eranthis hyemalis) eredetileg a páradús, üde talajú erdőket kedveli, jellemzően tehát a gyertyános-tölgyesekben fordul elő. Még az sem zavarja, ha a virágait hó lepi be. Ez annál is furcsább, mivel a téltemető tulajdonképpen mediterrán eredetű jövevény. Magyarországon előbb csak a kolostorkertekben, füvészkertekben pompázott, és csak az elmúlt egy-két évszázadban terjedt el hazánkban. Az Állatkertben a Dél-Amerika Házzal szemben, az ott álló ostorfa tövében érzik magukat a legjobban.
A téltemetőnél sokkalta ismertebb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Az amarilliszfélék családjába tartozó növénynek éppen ez a népszerűség, közkedveltség a veszte, hiszen megjelenésekor nagy számban szokták árulni őket csokorba kötve. Az ilyen csokrokba kötött hóvirágok azonban rendszerint nem termesztettek, hanem a természetben, a termőhelyen szakítják le őket. Az Állatkertben legkorábban a Sziklakert térségében szoktak megjelenni.
Fotó: Bagosi Zoltán
Az említett két fajon kívül virágzik a hússzínű hanga (Erica carnea), amelyet „téli hangának” is neveznek, hiszen – az időjárás alakulásától függően – ennél a fajnál sem ritka a téli virágzás.