A „hiányzó láncszem” őskrokodilra bukkantak
Egy szárazföldi ragadozó hüllő Brazíliában megtalált kövülete lehet az ősi és a ma élő krokodilok közötti hiányzó láncszem.
A jó állapotban megmaradt kövület egy 1, 7 méter hosszú, húsevő hidegvérű maradványa, amely nagyjából 80 millió évvel ezelőtt, a késői krétakorban élt a mai Brazíliában.
A maradványokra 2004-ben talált a Sao Paulo államban fekvő kisváros, Monte Alto közelében a Felipe Mesquita de Vasconcellos vezette kutatócsoport, amely a kövület alapos vizsgálata után most számolt be a Zootaxa című folyóiratban az értékes leletről.
A Montealtosuchus arrudacamposi gyíkszerű, hosszúlábú, rendkívül fürge állat volt, amely száraz, forró éghajlatú vidéken élt. „A mai és a legősibb krokodilfélék külső jegyeit egyaránt magán viselte” – nyilatkozta Vasconcellos. Az állat morfológiailag már hasonlít a mai krokodilokhoz, viselkedése azonban valószínűleg különbözött.
A tudomány eddig még kevés kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett a krokodilfélék evolúciójának szakaszairól, ezért nagy jelentőséggel bír a mostani brazil lelet. Az utóbbi években a dél-amerikai országok – főként Argentína és Brazília – sok hasonló jelentőségű paleontológiai bizonyítékkal szolgáltak.
Ezért lenne fontos, hogy visszaadjuk a vizet a tájnak
Koncz Péter ökológus mutatja be, hogy miként kellene újragondolnunk vízgazdálkodásunkat.
Ritka ragadozó madarat pillantottak meg az Alföldön
Ez az állatfaj Magyarországon igazi ritkaságnak számít.
Így vadásznak bölényre a szürke farkasok
Az akcióról fantasztikus videó is készült.
Látványos nászrepülésbe kezdtek a rétihéják
Ebben az időszakban akár légi összecsapásokat is megfigyelhetünk a ragadozó madarak között.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
