A „hiányzó láncszem” őskrokodilra bukkantak
Egy szárazföldi ragadozó hüllő Brazíliában megtalált kövülete lehet az ősi és a ma élő krokodilok közötti hiányzó láncszem.
A jó állapotban megmaradt kövület egy 1, 7 méter hosszú, húsevő hidegvérű maradványa, amely nagyjából 80 millió évvel ezelőtt, a késői krétakorban élt a mai Brazíliában.
A maradványokra 2004-ben talált a Sao Paulo államban fekvő kisváros, Monte Alto közelében a Felipe Mesquita de Vasconcellos vezette kutatócsoport, amely a kövület alapos vizsgálata után most számolt be a Zootaxa című folyóiratban az értékes leletről.
A Montealtosuchus arrudacamposi gyíkszerű, hosszúlábú, rendkívül fürge állat volt, amely száraz, forró éghajlatú vidéken élt. „A mai és a legősibb krokodilfélék külső jegyeit egyaránt magán viselte” – nyilatkozta Vasconcellos. Az állat morfológiailag már hasonlít a mai krokodilokhoz, viselkedése azonban valószínűleg különbözött.
A tudomány eddig még kevés kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett a krokodilfélék evolúciójának szakaszairól, ezért nagy jelentőséggel bír a mostani brazil lelet. Az utóbbi években a dél-amerikai országok – főként Argentína és Brazília – sok hasonló jelentőségű paleontológiai bizonyítékkal szolgáltak.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
